Dátum: 2001. február 7., 11:36
Feladó: Keszthelyi Sandor --
Tárgy: Magyar kisbolygo: Tata
Annyi bizonyos, hogy Karl Reinmuth
Heidelbergben 1929.02.05-én felfedezett egy
kisbolygót. Ez az 1929 CU jelölést, később a
1109 számozást, végül a Tata elnevezést kapta.
Azt, hogy ez a kisbolygó a magyarországi Tata
városáról kapta a nevét, némi bizonytalanság
övezi. Véleményem szerint erre nincs okunk.
Az IAU (International Astronomical Union
Nemzetközi Csillagászati Unió) ugyan
ismeretlen eredetűként tartja nyilván, azaz nem
mondja hogy magyar, de azt sem hogy nem
magyar a név.
Hazánkon kívül egyetlen más ország sem tartja
magáénak Tatát, ilyen nevű település másutt
nincs, ilyen keresztnév sincs, stb.
Viszont a magyar nyelvterületen csillagászattal
foglalkozók a Tata kisbolygót Tata városával
hozzák össze. Néhányan ezt publikálták is (pl.
legutóbb: Both Előd: Minek nevezzelek?
Természet Világa, 1996. szeptember, pp.418-
421.) Megfordítva: olyan magyarral még nem
találkoztam, akinek ennek magyarázataként
mást említett volna.
De miért adta volna a felfedező ezt a nevet a
kisbolygónak? Karl Reinmuth több
kisbolygójának is magyar vonatkozású nevet
adott: (999) Zachia - Zach Ferenc Xavér Pesten
született csillagászról, (1257) Mora - Móra
Károly magyar csillagászról, (1259) Ogyalla -
Ógyalla Komárom megyei községről, az eredeti
Konkoly-obszervatórium helyéről. És a (1109)
Tata.
Karl Reinmuth jól ismerte Móra Károly (1899-
1938) csillagászunkat. Móra is járt
Heidelbergben és Reinmuth Móra meghívására
eljött Heidelbergből Magyarországra az 1920-as
években. Sőt Tatán is járt, mivel Móra
Károlynak Tatán volt nyaralója. A (hazai profi és
amatőr körökben terjedő legendák szerint) a
vendég kellemesen érezte magát Tatán és
ezért adta 1929-ben felfedezett egyik
kisbolygójának ezt a nevet.
1920-ban egy kicsit csökkent Magyarország
területe. Ez a magyar csillagászatot
olyanképpen érintette, hogy az Ó-gyallai M.K.
Konkoly-alapítványú Csillagvizsgáló
ideiglenesen határainkon kívül találta magát. A
műszereket ugyan átmenekítették Budapestre,
de még csak tervezése, szervezése folyt a
Svábhegyre építendő új intézetnek (ennek lett
Móra Károly 1935-ben adjunktusa, 1937-től
megbízott igazgatója). Az 1920-as években
még nem volt Svábhegyen obszervatórium és
(Eger, Herény, Kalocsa bezárt vagy
múzeumként vegetáló csillagvizsgálóin kívül)
éppen ebben az időszakban hazánkban nem
volt működő csillagvizsgáló.
Illetve egyetlen egy volt: Posztoczky Károly
magáncsillagvizsgálója Erdőtagyoson. Ez Tata
közelében van, így ha Móra Károly és Karl
Reinmuth kis hazánk területén távcsőbe akart
nézni, ezt csak Erdőtagyoson tehette meg,
akár Tatáról, akár Budapestről (Tatán keresztül)
utazva oda.
Keszthelyi Sándor (Köszö)