Dátum: 2001. február 15., 23:54
Feladó: Valas Peter --
Tárgy: Re: husvetszamitas
> | Feladó: Munkacsy Katalin --
> | | Tárgy: husvetszamitas |
Jóreg'
Ha jól látom, erre még nem jött válasz. Kati,
pontosítani kellene a kérdést, nem egészen
világos.
> Tudtok valami adatot arrol, hogy a husvet idopontjanak kiszamitasara
> valo algoritmus ismerete es az a tudas, hogy a Fold nem egy lapos
> korong, hanem a Holdhoz, Naphoz hasonloan gombolyu tortenetileg milyen
> kapcsolatban volt egymassal? Feltetelezem, hogy a ketfele tudas
> egyuttjart, a magyaroknak kb 500 ev tert el ettol, 1000 es 1500
> kozott, amikor szamoltak husvetot az iskolakban, de a Fold alakjaval
> nemigen foglalkoztak. Kati
Hogy a Föld gömbölyű, azt Arisztotelész korában
legalább háromféleképpen tudták bizonyítani. A
"lapos" Föld a "sötét középkor" találmánya.
Egyebek között az a Sevillai Izidor volt az
apostola, akit a pápa most akar kinevezni az
internetezők védőszentjének, mert állítólag
művelt ember volt, sőt, összegyűjtötte az
akkor ismert műveltséganyagot. Kár, hogy
Arisztotelészt nem ismerte. (Na ja, latinra
akkor még nem volt lefordítva, csak görögül
lehetett művelődni belőle.)
Felteszem, te a gömbölyű Föld újbóli
felfedezésére gondolhattál. Szerintem ez
az évezred első felében a valóban művelt
emberek (nem az írástudatlan nép)
körében trivialitás lehetett. Arisztotelészt
hosszú tiltás után a XII. sz. vége felé
kezdték magasztalni, ha jól emlékszem.
Attól fogva viszont kötelező és
megkerülhetetlen volt.
Tegyük hozzá, hogy a Hold és a Nap
gömbölyűsége sokak számára, sokáig
nem tudományos megfigyelési tény volt,
hanem esztétikai, logikai, ideológiai
spekuláció. Ezért nem engedték
Galileinek, hogy hegyeket fedezzen
fel a szeplőtelen Holdon.
A húsvétszámítási algoritmus nem tétel,
hanem definíció. (Niceai zsinat.) Vagyis
nem kellett megismerni, legfeljebb a
tanulóknak az iskolában.
A két dolog között nem látok
közvetlen összefüggést.
Áttételesen megemlíthető, hogy a tavaszi
napéjegyenlőség és vele a húsvét
időpontjának elmozdulása sarkallta az
egyházat és a tudósokat a naptárreformok
kidolgozására, amihez előbb meg kellett
érteni a világ működését. Amennyire tudom,
Kopernikuszt is ez motiválta. Akkoriban ez
"húzóágazata" volt a csillagászatnak. Azon
a szinten pedig nem volt kétséges, milyen
alakú a Föld.
Ha a magyarországi ismeretekre vagy
kíváncsi, érdemes megnézni ezt a könyvet:
A táguló világ magyarországi hírmondói
XV--XVII. század. Szerk. Waczulik Margit.
Gondolat, 1984. Kár, hogy csak a XV.
században kezdődik.
Hogy a Föld alakjával "nem foglalkoztak",
azt nem hiszem, mert a legrégebbi
mitológiák is foglalkoznak vele. Mindig is
központi filozófiai alapkérdés volt. Legfeljebb
nem jutottak jó eredményre, és nem vették
észre, hogy a probléma 1-2 ezer éve meg
van oldva. :-)
Teknőc