Dátum: 2001. február 23., 12:40
Feladó: Keszthelyi Sandor --
Tárgy: Csillagaszati ko(szo)nyvismertetesek 8.
SOBEL, Dava: Hosszúsági fok. Egy magányos
géniusz igaz története, aki megoldotta kora
legnagyobb tudományos problémáját.
Fordította: Babits Péter.
(Pécs), (1997), Alexandra Kiadó. Alföldi
nyomda. 255 old. Ára: 990 Ft.
Kapható a könyvesboltokban. Megrendelhető a
Pécsi Direkt KFT Alexandra Kiadója (7630.
Pécs. Alkotás u.3.) címén.
Az angol parlament nem bízott semmit a
véletlenre: még arról is hoztak törvényt, hogy ha
a mindenkori angol király az ellenség
fogságába esne, pontosan mennyi legyen az
érte kifizetendő váltságdíj. Ez ma több millió
dollárt érne. Pontosan ugyanekkora díjat tűztek
ki 1714-ben a földrajzi hosszúság pontos
meghatározásáért, annyira fontos volt ez az
angol hajósoknak és kereskedőknek.
Végül is John Harrison (1693-1776) által
készített kronométer érte el a megkívánt fél
fokos pontosságot. De ezért nagyon meg
kellett szenvednie.
A szerző (egy amerikai hölgy) roppant
olvasmányosan írja le ezt a különös történetet.
A mű teljesen csillagászati, hiszen a
problémára csakis valamilyen csillagászati
megoldás merült fel. Próbálkoztak az akkori
csillagászok a Jupiter holdak jelenségeivel, a
Hold égi helyzetével. Épültek királyi és
tengerészeti obszervatóriumok, készültek
pontos mérőműszerek, valamennyi a
hosszúság mérése érdekében.
Az általunk ismert és nagyságukért tisztelt
csillagászok (Galilei, Newton, Huygens, Halley,
Roemer, Flamsted, Bradley, Maskelyne,
Cassini) nyüzsögnek itt --- akik vagy szintén
versenybe szálltak a mesés díjért, vagy teljes
erővel gáncsoskodtak a többiek ellenében!
Esetleg a bíráló bizottságban játszották az
eszüket és húzták az időt ahogy lehet, hogy a
saját tiszteletdíjukat minél tovább
zsebretehessék.
A csillagászok az órásnak is amatőr
Harrisont persze leintették, pénzt nem fizettek
neki, előbb minden csillagászati megoldásról
bebizonyították, hogy nem jó megoldás. Ez
pedig évtizedekbe telt! Harrison megöregedve,
leszegényedve, megalázva eközben annyira
tökéletesítette hordozható óraszerkezetét, hogy
végül a király könyöradományaként jutott a
megérdemelt díjához.
Akinek tetszett Koestler: Alvajárók című
vidám csillagászattörténete, az olvassa el ezt a
roppant olvasmányos könyvet is, mert a
földrajz, csillagászat, navigáció, órásművesség
érdekességeivel találkozik és közben jól fog
szórakozni.
Bár a könyvet szép színes borító takarja,
belül a könyvben egyetlen ábra vagy kép
nincsen. Ez a kötet egyetlen bibije.
(KSZ)
Keszthelyi Sándor (Köszö)