Dátum: 2001. február 26., 14:07
Feladó: Keszthelyi Sandor --
Tárgy: Csillagaszati ko(szo)nyvismertetesek 10.
CSABA György Gábor: Szentiványi Márton
csillagászati nézetei a "Miscellanea"-ban.
A szövegeket latin eredetiből fordította,
szerkesztette, válogatta és jegyzetekkel ellátta
Csaba György Gábor. Felelős kiadó: Mizser
Attila.
Budapest. 1998. (az 1.oldalra 1978-et nyomtak,
de leragasztották), Magyar Csillagászati
Egyesület kiadása, G-PRINT KFT. nyomda, 76
old. (+6 ábra), Magyar csillagászattörténet.
Megrendelhető a Magyar Csillagászati
Egyesület (1461.Budapest, Pf. 219.)
postacímén rózsaszín postautalványon 300 Ft
(tagoknak 250 Ft) elküldésével, hátoldalon a
tétel megnevezésével. Kapható a Műszaki
Könyváruházban (Budapest, VI.ker., Liszt
Ferenc tér 9.) is.
A MCSE fehér fedőlapos "Magyar
csillagászattörténet" sorozat második könyve.
Szentiványi Márton (1633-1705) teológus,
tanár, ismeretterjesztő, könyvész, polihisztor,
népszerű szónok: kortársai (és a szabadelvű
utókor) által nem volt valami nagyrabecsült! Sőt
rettegtek tőle! A rendelkezésre álló adatok
szerint Magyarországon 1673 óta ismert a
cenzúra intézménye, azaz a sajtó és az
irodalom állami kontrollja. Márpedig a haza
legelső cenzora Szentiványi Márton volt!
Szentiványi nemcsak oktatta a
természettudományokat és a csillagászatot
Nagyszombatban, hanem 30 éven át
szerkesztette az akkori csillagászati
évkönyveket is. Ebben a Nagyszombati
Kalendáriumokba írt kisebb-nagyobb cikkeket a
legkülönböző témákról (csillagászat, fizika,
meteorológia, földrajz, biológia, történelem,
"különféle kétes illetve kitalált dolgok", stb.). A
közérthető nyelven megírt érdekességeknek
olyan nagy sikere volt, hogy külön kiadták 1689-
ben, majd később többször is.
Csaba ezen népszerű enciklopédiából a
csillagászati részeket fordította le és tette
közzé. Egy teljes csillagászati könyvet kapunk
így, persze a 17-dik század tudósainak
szemszögéből. Néha azon lepődünk meg,
milyen jól leírja pl. a napfoltokat és fáklyákat
vagy a novaszerű változócsillagokat. Másutt
meg azon derülhetünk mennyi téves tudás volt
az akkori fejekben. Persze a négy évszázaddal
későbbi utódaink is legalább ilyen jókat
szórakoznak majd a mi írásainkon!
A világegyetem, a csillagok, a Nap, a Hold, a
bolygók (a Jupiternek 4, a Szaturnusznak 2
holdja volt!), üstökösök, csillagképek, novák,
parallaxis, refrakció, sztincilláció, Tejút, stb.
ismertetése zajlik olvasmányosan kérdés-felelet
formában. Külön fejezet szól az időszámításról
az üstökösökről (főleg az 1680/81-esről).
Bár Szentiványi mint jezsuita főcenzor nem
vádolható azzal, hogy Kopernikusz híve lenne,
sőt a mostanában feltalált távcső újdonságait is
csak ímmel-ámmal ismerteti --- azért részletes
asztrológiai ismertetést is tart (50-64.old.) és
ebben nagyon felvilágosult: "Az asztrológia ...
homokra, vagy méginkább a semmire van
alapozva." Nagyon jóízű asztrológia-kritikát
olvashatunk itt!
A könyv egy rövid csillagászattörténettel
kezdődik (5-10.old.) és egy irodalomjegyzékkel
fejeződik be (75-76.old.). Szórakoztató és
mégis tanulságos olvasmány.
(KSZ)
Keszthelyi Sándor (Köszö)