Dátum: 2001. március 2., 10:29
Feladó: Keszthelyi Sandor --
Tárgy: Csillagaszati ko(szo)nyvismertetesek 17.
WHITE, Michael - GRIBBIN, John:
Stephen W. Hawking. Élete a tudomány.
(Eredeti címe: Stephen Hawking: a Life in
Science, London, 1992) Fordította: M. Szabó
Csilla és Seres Iván. Borítóterv, tipográfia:
Szakálos Mihály.
Budapest, 2000, Szakálos Könyvkiadó, Alföldi
Nyomda RT., 221 old. Ára: 1898 Ft.
Kapható a könyvesboltokban.
Sok az, ha egy könyvet 20 nyelvre fordítanak le
és több mint 10 millió példányban fogy el a
kiadását követő első három évben?
Persze, hogy sok! Sőt meglepő, ha ez egy
kozmológiai könyv, és olyan száraz és
"érdektelen" témáról szól, mint a világegyetem
eredete és szerkezete. Nos az "Idő rövid
története" ilyen: 1982-ben jött az ötlet és vitte
rá - az egyre rosszabodó betegségével
küszködő -- szerzőjét az anyagi szükség. 1988
tavaszán jelent meg, óriási siker lett,
háziasszonyok, hentesmesterek, színésznők,
taxisofőrök nem csak vásárolták, hanem
olvasták és meg is vitatták. Nem győzték
újranyomni! Hónapokig, évekig a könyv a
sikerlistákat vezette, írója médiasztár lett,
Spielberg megfilmesítette, fél Amerika
hawkingos-trikókat hordott, stb.
Ennek a sikerkönyvnek a szerzőjéről szól ez
a mostani kötet. Ketten írták. Úgy osztották el
az írnivalókat, hogy White az újságíró irta meg
Hawking életrajzi dolgait, családi hátterét,
gyermekkorát, tanulmányait, sörözéseit,
betegségének alakulását, három gyermekét,
utazásait, a nagyközönség által óhajtott "story"-
kat (1,3, 4, 6, 8, 10, 12, 14, 16. fejezetek
nyilván). Gribbin az asztrofizikus megírta a
csillagászati, fizikai, kozmológiai (2, 5, 7, 9, 11,
13, 15.) fejezeteket, a fekete lyukakat, az
ősrobbanást, a szuperhúrt, stb. és ezek a
fejezetek szépen egymást váltva következnek
"egy paraszt - egy király" alapon!
"Hawking nem szeret beszélni a
betegségéről, és még kevésbé a
magánéletéről" írják álszent módon az
előszóban a szerzők. Ám aztán mindent bele,
vájkálnak ők bőven, ott ahol nem illene!
De a terjedelmes könyvben a pletykák mellett
jut Hawking tudományos tevékenységére is
hely. Kissé keveredik ugyan mindaz amit
Hawking előtt is már tudtak, az amit Hawking
talált ki és az amit Hawking szeretett volna
kikutatni.
De ez a könyv ugye Hawkingról szól? Hát a
nagyközönségnek a legegyszerübb úgy tálalni,
hogy minden őérte történt évszázadok óta! Volt
valami Galilei, élt valami Newton is, egyesek
még Einsteint is fizikusnak tartják.......jó, jó, de
itt van Hawking! Ő a kortársunk, őt nagyon
szeretjük, pedig milyen elesett, beteg, testileg
sorvadt, csakis a ma élő emberek jóságából tud
létezni és ilyen jókat kigondolni. Biztos
születtek mélylélektani elemzések arról, hogy a
rossz lelkiismeretű emberiség miért is imádja,
pátyolgatja ennyire a "mi" Hawkingunkat!
(KSZ)
Keszthelyi Sándor (Köszö)