Dátum: 2001. március 4., 11:32
Feladó: Piriti Janos --
Tárgy: kerettanterv
Sziasztok!
Mivel mostanában foglalkoztam a kerettanterv alapján a saját gimnáziumi
helyi tantervünk összerakásával, talán nem lesz érdektelen, ha leírom
ezzel kapcsolatban néhány érzésemet:
Hege előző hozzászólásához kapcsolódva sajnos nem csak a fizika, hanem
általában a természettudományok lettek a kötelező kerettantervben
jelentős mértékben háttérbe szorítva, ennek okainak elemzésébe most nem
mennék bele, pedig megérné. A fizikát ez tartalmilag és óraszámilag
egyaránt a legsúlyosabban érinti. Egyharmadával csökkent a fizikára
fordítható órakeret, továbbá az utolsó évben egyáltalán nincs fizikaóra.
Ez azért is aggályos, mivel a gyerekeket az egész fizikaanyagból a
leginkább megragadó témák a modern fizika témái (lézer, radioaktivitás,
űrkutatás (!)). Ezek értelmes megismeréséhez viszont az alapismereteken
túl bizonyos fokú érettség is kell. Tapasztalataim szerint még a 16-17
és a 17-18 éves korosztály között is észrevehető különbségek vannak.
Ezek után csillagászat a következő módon forul elő a kerettantervben:
9. évfolyam:
Egyetemes tömegvonzás (A Newton-féle gravitációs törvény, a
heliocentrikus világkép, bolygómozgás, Kepler-törvények, A mesterséges
égitestek mozgása)
(Ehhez halkan jegyzem meg, hogy mindezeket úgy kell elsajátíttatni, hogy
pl.matekból a másodfokú egyenletet majd csak jövőre tanulják)
10. évfolyam:
semmi
11. évfolyam:
Csillagászat:
Csillagfejlődés (a csillagok születése, fejlődése és pusztulása,
kvazárok, pulzárok, neutron csillagok, fekete lyukak, galaktikák)
Kozmológia alapjai (Az univerzum tágulása, Hubble-törvény, Ősrobbanás-elmélet)
Űrkutatás (A világűr megismerése, a kutatás irányai)
Ez önmagában szépen hangzik, hozzáteszem azonban, hogy az egész 11.
évfolyamos anyagra összesen kb. 70-75 óra jut. És abban benne van a
teljes rezgés- és hullámtan, hullámoptika, valamint az egész modern
fizika (kvantummechanika alapjai, atomfizika, magfizika). Szóval
csillagászatra esetleg jut a végén valami.
Mit lehet tenni?
Sajnos, ez attól függ, hogy a tanár mire hajlandó. Én eddig azt tettem,
hogy a csillagászat érdekében néhány anyagrészt "kellő nagyvonalúsággal"
tárgyaltam, részletesen foglalkoztam viszont a radioaktivitás, nukleáris
energia, fúzió témával, és a végén maradt kb. 15 órám csillagászatra.
Itt a magfizikára alapozva elég jól el lehet mesélni a csillagfejlődés
lényegét. Ezenkívül igyekeztem a látványra terelni a hangúlyt. Sok diát
vetítek, videofilmet nézünk, és minden osztályt legalább egyszer
elviszek távcsőközelbe, hogy legalább a Holdat meg néhány bolygót
lássanak a saját szemükkel. Ezt imádni szokták.
Itt mindig eszembe jut. hogy a hetvenes évek Uránia-dióverőin mennyit
szoktunk élcelődni, de igen sokak (köztük jómagam is) számára is ez volt
az első Galilei-feeling, ami szelíd farbarúgással elindított a
csillagászat irányába. Mostani helyzetemből jól látom, hogy adott
körülmények között meg kell ragadni a legkisebb lehetőséget is, hogy
valami hasonló élményt juttassunk a kölköknek. Biztos vagyok benne, hogy
Gyurka bácsiban is ez az érzés dolgozott végig, és nem tudom eléggé
tisztelni őt érte.
Bocs, ha hosszúra sikeredett.
Jano