Dátum: 2001. március 14., 17:29
Feladó: Külső hozzászóló --
Tárgy: Allami csillagvizsgalo 1823-ban - kulfoldi szemmel
Boccs, talan ennyi helyet azert nem erdemel, de kikivankozik belolem:
A mai Nepszabadsag 36. oldalan szemelveny van kozolve J. Ackersdijck
kesobbi utrechti professzor magyarorszagi utleirasabol. Hosunk
meglatogatta az egyetemet Pesten, es az obszervatoriumrol is szot ejtett -
csak egy mondatot, de erdemes idezni:
"A haboru alatt meg joval enyhebb szellem uralkodott, akkor peldaul meg
nagy osszeg allt rendelkezesre az uj obszervatorium epitesere, most pedig
sorsara hagyjak kihasznalatlanul, hogy az ott megfigyleseket vegzo
professzor fizeteset, ami nem nagy osszeg, megtakaritsak."
Mindez 1823. november 13-an tapasztalta.
A gellerthegyi csillagvizsgalot emlekeim szerint 1815-ben avattak fel. A
leirasok szerint egesz korszeru, nagy muszereket kapott. Az en egyetemi
eveim alatt a csillagaszattorteneti orakon mindig visszatero tema volt,
hogy ott ezt meg azt csinaltak. Meg egy csomo folyoiratban is olvastam
errol a csillagvizsgalorol (pl. Stella, Csillagok Vilaga, ezer mas hely
meg), es leginkabb mindegyik tobb oldalon keresztul egy bizonyos ustokos
megfigyeleseit elemzi, amit hosszu idon keresztul kovettek a gellerthegyi
csillagdaban, es mertek helyzetet nagyon pontosan. Am az adatokat
tartalmazo kezirat elegett, es a poziciok soha nem lettek publikalva, a
vilag soha nem tudott rola.
Tkp. azt hiszem, hogy a hollandus fentebbi megjegyzese sokkal inkabb
ravilagit a csillagda allapotjara (ami persze idovel valtozott)...
Azert ha majd valaki megegyszer megirja a gellerthegyi obszervatorium
tortenetet, oszinten irja bele, hogy az 1820-as evekben bizony a hollandus
milyen sz.rnak latta a tenyleges helyzetet...
Szilard