Dátum: 2001. június 9., 23:38
Feladó: Bozsoky János --
Tárgy: Re: igazi csillagasz velemeny
Üdv Gipsz Jakab!
> Elkeseredéssel szemlélem ami a csilla/távcső listán zajlik
Teljes mértékig igazat adok neked.
> Csak mert nem áll módjában mindenkinek heti
> rendszerességgel egy voltaképpen igen sekélyes időtöltésnek
> hódolni? Ezért ti - éjjel nappal észlelő és rajzoló és
> beküldő és feldolgoző és ccd és hmg és igy tovább - úgy
> érzitek, hogy bármiben is többek vagytok annál akinek a
> csillagászat megmaradt egy egészséges hobbi szinten?
Ez egyfajta szempontból igaz is lehet, de az én meglátásom szerint itt nem
ez a lényeg. Legalább is a srác Jakabfi Tamás biztosan nem felsőbbrendűségi
dolgait szerette volna ecsetelni, csak kifejezte, hogy ő kit mond "igazi"
amatőrnek. Ezt megteheti szerintem. És nem veszekedés képpen reagálok az
elhangzott véleményedre,
hanem egészséges vita szintjén szeretném megközelíteni a kérdést.
Természetesen mindenki a saját kedvtelésére foglalkozzon bármilyen hobbival,
vagy tevékenységgel. Ez mindenkinek szuvenir joga. Szerintem ezt senki sem
vitatja itt közöttünk. Semmivel sem többek emberileg azok, akik rajzolnak,
vagy adatokat dolgoznak fel, ccd-znek stb. Viszont >>> az adott területen pl
észlelésben úgymond "többek", mert sokkal magasabb szinten értenek a
gyakorlati részéhez, mint azok, akik csak fél évente ugyan azt nézik
meg...stb.
A problémát, felmordulást szerintem az váltja ki egy lelkes észlelőből, ha
olyan emberek (magukat felmagasztalóak jogtalanul) szólnak le az amatőr
csillagászatban aktív embereket, akiknek véleményformálásra egyébként nem
sok jogosultságuk van. A tapasztalat és aktív észlelés nem pótolható
semmilyen elméleti ismerettel! Elméleti szinten valaki tudhatja kitűnően,
hogy hogyan készül el egy antik bútor. De ha arra kerülne sor, hogy Ő maga
készítsen el egyet, akkor a faanyag helyes (gyakorlati) kiválasztásánál
megbukna kapásból. A fénytant tudhatja bárki kiválóan, de amint be kellene
állítani egy Newtont reflektort (A Cassegrain rendszerről ne is merjünk most
beszélni!) optikailag helyesen, minden lenne abból a csőből, de nem jó
távcső. És a lényeg itt van!
Mindenki tarthatja magát olyan amatőr csillagásznak, amilyennek akarja
vagy csak nem szégyenli. De az ég alatt a gyakorlatban, a becsléseknél úgy
is megmutatkozik, hogy ki milyen dolgot tud a megvalósítás szintjén. Engem
pl abszolúte nem érdekel, hogy kinek milyen diplomája van. Egyedül az a
fontos, hogy emberként tudunk e élni, cselekedni és csak ezután jöhet annak
a vizsgálata, hogy valaki mennyire ért ahhoz amit csinál. No meg persze
legyen szigorú önkontrolja önmagával szemben. De ezt elvárni..... hát nem
lehet szerintem. A magas végzettség
(társadalmi elvárási mintakép) nem tesz többé (leginkább sajnos kevesebbé)
senkit sem. Soha sem szerettem olyan emberekkel beszélgetni, tanulni tőle,
aki több szintel magasabbról néz le arra, aki éhezi a segítségnyújtást.
Szívesebben tanultam attól aki kevesebbet tudott, de azt a keveset tisztán
és felsőbbrendűségi tudat nélkül adta át. Jobban szeretek olyanokkal
beszélgetni, akik abszolút kezdők és igazán érdeklődnek, nem néztek bele
távcsőbe sem talán, mert velük előítéletek nélkül oszthatom meg a
véleményemet....de ez egy hosszú történet is lehetne. No, de vissza az
eredeti témához befejezésként.
Csak annyit tudnék jótanácsként írni azoknak akik e (egyik) nemes hobbit,
mint amatőrcsillagászatot választották, hogy ne törődjenek azzal, amit a
nagyszájúak mondanak, hanem azzal foglalkozzanak, hogy szeretetből,
élvezetből tevékenykednek. Mindenki azt mond, amit akar. A tettek beszélnek.
A többi sóder!
Röviden ennyit gondoltam elmondani a témával kapcsolatban. Na de megyek,
mert lassan felkel a Hold és inkább észlelnék, mint itt irogatással töltsem
el az értékes pillanatokat.
Köszönöm, ha végigolvastad levelemet!
Üdv: János
|