Dátum: 2001. június 15., 14:43
Feladó: Külső hozzászóló --
Tárgy: Smithsonian muzem es Adler planetarium
Hello!
Az elmult ket het soran munkam reven az USA-ban voltam, es
volt annyi szabad idom, hogy Washingtonban a Smithsonian
muzeumot, Chicagoban pedig az Adler planetariumot
meglatogathattam.
Itt egy kis elmenybeszamolo: (Aki szerint ez nem igazi
amatorhoz melto iras, annak PageDown)
A Smithsonian repulesi es urkutatasi muzeumanak az urkutatasi
reszet neztem meg (vegul is repuloket itthon a Kozlekedesi
Muzeumban is lehet latni). A kiallitasok kozul nekem legjobban
a holdutazas tetszett. Itt latni lehetett merethu holdjarot,
lezertukrot, szerszamokat, es mindent ami a holdutazashoz kell.
Miutan az egyik holdauto sarhanyoja eltorott, az urhajosok nehany
terkepet osszeragasztottak ragasztoszalaggal es azzal potoltak.
Ezt visszahoztak, es a kiallitason szerepel. Nagy hata volt ram
az Imax mozinak. Itt 4 emelet magas vaszonra vetitenek, amit
meg a hatso sorokbol is nehez volt egy latomezoben tartani.
A napfoltmaximumrol vetitettek egy filmet, es a SOHO animaciok,
melyeket eddig csak a szamitogepemen lattam, igy negy emelet
nagysagban es hatasos zenei alafestessel felejthetetlen elmeny.
Szamos allokameras gyorsitott felvetel - ahogy a Nap megy az egen,
felhok mozognak, stb. - szinten jol sikerult. Szo volt meg a
sarki fenyekrol, napkoronarol, napfoltokrol, Galileirol.
Ez utobbival kapcsolatban kifejezetten dogmaellenes volt a film,
ami kicsit varatlanul ert, mert amerikarol bennem mas kep elt.
(Gondolok itt az evolucio tanitasa koruli vitakra, stb.)
Merethu modellkent meg a Skylab, a Szojuz-Apollo osszekapcsolodva,
es a HST is lathato volt, ez utobbi csaknem akkora, mint a
Szojus-Apollo egyutt. Volt meg kiallitas a bolygokrol, aranyos
meretu modelekkel, urhajo meghajtasokrol, es arrol mi varhato
500 even belul.
Ami az Adler planetariumot illeti, ez sokban hasonlit a mienkhez.
A kertjeben egy szep napora, es kb 50 cm magas kovekbol epitett
Stonehange inspiralta "tajolasi eszkoz" talahato. Bent tobb
kiallitas is volt, bar a regi muszerek kiallitas reszben zarva volt.
Az idomeres kiallitas - igaz nem volt olyan gazdag mint a keszthelyi
annak idejen - erdekessege egy olyan napora volt, amely
29 kulonfele naporat tartalmazott egyben. Ennek a fabol keszult
prototipusa es a fembol keszult "vegtermeke" is lathato volt.
Ezenkivul bemutattak egy ingaorat, melynek ingaja higanyt is
tartalmazott, igy kompenzalva a homersekleti valtozasokat
(annak idejen csillagaszati meresekhez hasznaltak.)
Helyreallitottak a planetariumok elso generaciojahoz tartozo
Atwood go:mbot is. A kb. 4 m atmeroju gombben allva a latogatok
a csillagos eget a kulso megvilagitas, es a gomb megfelelo
atlyukasztgatasanak segitsegevel lathatjak. Persze a felujitas
utan egy kis elektronos kocsival lehet bejutni (Amerika!), es a
kezelo tart egy rovid eloadast a csillagkepekrol (kozben a sotet miatt
asit egy picit). Rengeteg kiserletet lehet elvegezni az eloterben
- mindehez hozza lehet nyulni. Elsosorban fenytani kiserletek
voltak, szinbontas, mit latott Galilei a tavcsoben, stb,.
Bocs, most latom, hogy egy kicsit hosszura sikerult, de mindent meg
igy sem tudtam leirni. Akinek megadatik a szerencse, hogy ellatogathat
a fenti varosokba ne hagyja ki a lehetoseget es nezze meg a kiallitasokat.
Sziasztok,
Tamas