Dátum: 2001. június 29., 14:50
Feladó: Muntag Andras --
Tárgy: szentiván
Anno Domini - az Úr éve. Manapság ezt a kifejezést
kizárólagosan keresztény (Dominus = Krisztus) értelemben haszná
ljuk. A
rómaiak ezzel szemben konzuli, később uralkodói éveket számolt
ak (azaz
így mondták: X konzulságának 5. évében vagy Y uralkodásána
k 3.
esztendejében), akkor ez volt az Anno Domini. Egy-egy jelentősebb
konzulra, császárra sokáig emlékeztek, s ahhoz mérték késő
bb is az időt.
Ilyen volt pl. Julius Caesar vagy Diocletianus. Emellett a római
történetírók használták az “ab Urbe condita” számítást i
s, azaz a Város
alapításától (ie. 753. április 21.) számított időt.
Julius Caesar ie. 46. január 1-vel vezette be azt az időszámítás
t,
amelynek (tárgyunkra nézve) legjelentősebb eleme a négyévenkén
ti
szökőnap alkalmazása volt. Ezt a naptárt - bár más epochával
- használták
isz. 325-ben is, amikor a nicaeai zsinat ama húsvétszámítás új
módját
elrendelte. Akkor már hosszabb ideje Diocletianus trónra lépését
ől (isz.
284. augusztus 29.) számolták az éveket. Megjegyzem, a kereszténye
k
nem Diocletianus-i érának, hanem a Mártírok Korának nevezték
időszámításukat, ezzel is gúnyolva a “keresztényüldözőt”
és emlékezve a
vértanúkra.
A szökőnap - ebben az egyszerű formában - azt eredményezi,
hogy a számolt év kissé hosszabb a pontos periódusnál. Az elté
rés kb.
400 évenként 1 nap. Azaz a téli (és a nyári) napforduló Julius
Caesar
reformjától a nicaeai zsinat idejéig több mint 3 (3,7) napnyit csú
szott el.
December 25 (június 24) helyett december 22 (június 21). A zsinat nem
foglalkozott ennek az elcsúszásnak a helyreállításával, hanem
rögzítette
ezt a helyzetet, s a tavaszi napéjegyenlőség dátumát alapul vé
ve
bevezette a római húsvétszámítást. (A fenti eltérés kiegye
nlítésére a
gregorián reform tett 1582-ben kísérletet.)
Amikor Dionysius Exiguus isz. 527-ben (azaz a Mártírok Korának
244. esztendejében) megbízást kapott a húsvétok előrejelzési
táblázatának
megalkotására, akkor a szűk feladaton kívül további kérdés
ekre is választ
adott. Javasolta, hogy a Mártírok Kora helyett Krisztus születésé
től
számítsák az időt, nehogy az emlékezet fölöslegesen megjegye
zze ezt a
keresztényüldöző diktátort. A bevezetés ideje (isz. 532 azaz M
K 249) talán
nem véletlen: a Julián-naptárban a húsvétok éppen 532 évente
ismétlődő
ciklus szerint esnek a hétnek ugyanarra a napjára: lehet, hogy éppen
a
második ilyen ciklus kezdetére időzítették a Krisztus-éra beve
zetését.
Muntag András