Dátum: 2001. augusztus 5., 8:32
Feladó: Valas Peter --
Tárgy: Thiokol booster
> | | Feladó: Toth, Krisztian --
> | | Tárgy: FW:__A_római_lovak
> > > > Bizonyára láttad már azt a két vastag rakétát az
> amerikai urrepülok
> > > > oldalán, felszállás közben. A nevük Solid Rocket
> Boosters - SRB. Ez a
> > két
> > > > rakéta hajtja fel az urbe az urhajót. A rakétákat a Utahi
> "THIOKOL"
> > > gyárban
> > > > gyártják és tervezoi sokkal, de sokkal vastagabbra
> szerették volna
> > > > csinálni. A probléma csupán az volt, hogy a rakétákat
> vonaton kellett
> a
> > > > kilövoállomásra szállítani. A vonat pályája
> néhány olyan szuk alagúton
> > > > keresztül vezet, hogy a sinek épphogy elférnek benne.
> Ezért aztán a
> > > > rakéta sem lehetett szélesebb, mint a nyomtáv.
> > > >
> > > > Így esett meg, hogy a világ egyik legfejlettebb
> technológiájával
> > > > gyártott rakétájának a szélességét egy római ló
> segge határozta meg...
A történet egy amerikai vizsgálóbizottság megállapítása
szerint tovább is van. A rakétának nemcsak a vastagságával,
hanem a hosszával is baj volt a szállítás során, és ezért
feldarabolták, majd összerakták, és az illesztéseknél
szigetelő gyűrűket alkalmaztak, amelyek közül az egyiknek
a hibája közismerten a Challenger pusztulásához
vezetett. Mellesleg a mérnökök szóltak, hogy ez lehet,
ha elindul a nagy hidegben az űrhajó, de az igazgatókat az
ilyesmi nem szokta érdekelni.
Na és a szomorú poén. Miért kellett pont a Thiokolban
gyártani a boostert, ha ilyen problémákat okozott?
Miért igazították keresztben és hosszában is a
vasúthoz a rakétát? Miért nem fogadták el egy
közelebbi cég ajánlatát, ahonnan rendesen lehetett
szállítani?
A fenti idézetben is szerepel, hogy a gyár _Utahban_
van. A NASA akkori vezetője pedig egy mormon volt,
akiknek vallási kötelességük minden lehetséges módon
segíteni egymást. Ezt bizonyára megértéssel
fogadták a Challengeren veszett űrhajósok rokonai is...
Teknőc