Dátum: 2001. augusztus 23., 21:09
Feladó: Illés Tibor --
Tárgy: Szentlélek
Tisztelt Nagyérdemű!
Már ha ellophatom Tepi eme kifejezését, a teljesség igénye nélkül
szólnék Szentlélekről.
Jómagam Szegedről közel 4 órás út után érkeztem meg a Bükkbe. Hiába,
Szeged mindentől messzi van 8-(( Már a korábbi években többször jártam
családommal e szép tájon - ami alföldi ember lévén - mindig meghat,
hiszen nálunk a legnagyobb hegy, amit láthatunk, az egy kupac kutyakaki
8-))
De vissza Szentlélekhez!
Megérkezésemkor - a déli órákban - már több sátor állt a sátortéren, és
több távcső, az észlelőréten. A környezet igen kulturált, „újszagú”
volt, szépen művelt gyeppel, új épületekkel. Ez az „új-ság” néha rá is
nyomta a bélyegét, hiszen mlegvizet csak a korán kelők, vagy a későn
fekvők, reggel hat fele találhattak a csapokban. De ne kényeskedjen az,
aki amatőrcsillagászatra adja a fejét, sőt többen legendákat meséltek az
ágasvári állapotokról.
Az észlelőhely:
A körpanoráma kissé korlátozott volt, ami alföldi embernek kicsit
szokatlan, azonban a viszonylag tiszta levegő, a „hegyi magasság”
megtette jótékony hatását. A Tejút szépen látszott, ami számomra már
igen nagy értéket mutat a poros alföldi lapály kies ege után (ez itt a
költészet helye 8-))
Sajnos saját butaságom áldozataként a 31.7-es kihuzatomba való 24.5-ös
szűkítő már nem került bele az úti poggyászba - amivel jócskán tele volt
a Suzuki - s így kedves észlelőszomszédom jóvoltából kapott
kölcsönokulárokkal észlelhettem.
A kezdetek:
A tábori megnyitón soha nem látott tömeget láttam (képzavaros
fogalmazás, de szerintem ez írja le legjobban a látványt), s örömmel
tapasztaltam, hogy szinte minden korosztály képviseltette magát ezen a
találkozón.
Legmeghatóbb számomra az az idős házaspár volt, aki a tábor bejáratánál,
egy félreeső zugban ütötte fel tanyáját valójában múzeális értékú amatőr
készítésű távcsöveivel. Mivel én minden távcsövet akár fotó, akár videó
formájában igyekeztem megörökíteni, így ezek a jó kis öreg tubusok sem
maradhattak ki. A bácsi kicsit szabódva mutatta meg öreg, kalapácslakkal
lefestett tubusait, mondván, szégyell ilyen öreg készségekkel a
digitális csodák közé menni. Pedig kialakításában, a belefektetett
munka, és tapasztalat mértékében bizton felveheti a versenyt a bolti
csodákkal szemben. Persze képalkotásban nem, de könnyű valamit megvenni,
és nagyon nehéz valamit megcsinálni.
Volt ellenpélda is, hiszen láthattunk olyan gyári csodát, amihez 1 m-es
körön belül nem nagyon mehetett közelebb halandó ember 8-((
Mindenesetre az összes tiszteletem a bácsié, s mivel elkezdtem a
táborban készült képek digitalizálását, így hamarosan a köz számára is
látható lesz ez a tubus is, ami - a bácsi elmondása szerint - még Kulin
Gyurka bácsi nagybecsű keze nyomát viselte magán.
A távcsövek:
Az észlelőréten látott sok-sok távcső között mindig több időt töltöttem
el a házi készítésűek mellett, hiszen ezekből tanulhat igazán az
építő-észlelő amatőr. A gyári készségek is érdekesek, szuper
képalkotásúak, de ezekhez már kissé vastagabb pénztárca is illik.
A hazai távcsőépítészet szinte minden formája képviseltette magát, az
egyszerű, de célszerű mini-dobsontól, a rácsos, vagy éppen fadobozos
nagy-dobsonon keresztül, a Réti-féle mechanikával alátámasztott 15-25
cm-es Newtonokig és kisrefraktorokig. Igazi csemegének számított
Újvárossy Antal poncet platformja, mellyel egy dobson távcső is
motorizálhatóvá válik.
Jómagam szintén egy Réti-mechanikás Newtonnal képviseltettem magam,
melyhez sajnos a tábor idejére nem készült még el teljesen az óragépes
vezérlés, de remélem jövőre már ezt is bemutathatom.
A programok:
A szervezőknek sikerült egy igen széles spektrumú programsort
összeállítani, melyek kisebb-nagyobb csúszásokkal megtartva számos
érdeklődőt vonzottak a központi sátorba (ahol néhány pontban jómagam is
szerepelhettem).
A pódium:
Ez a sátor azonban valóban kicsinek bizonyult, hiszen néha szinte
kicsordultak belőle a táborlakók. Szerintem maguk a szervezők sem
számítottak ekkora érdeklődésre 8-)) Tanulságként szolgálhat a jövőre
nézve, hogy érdemes néhány honvédségi sátrat összekapcsolva, egy nagyobb
közösségi sátrat felállítani, megfelelő sötétítési és szellőzési
lehetőséggel (célszerűen néhány ventillátor, mert húúúúú de k..va meleg
volt néha a sátorban), hogy az igazán érdekes programok egyrészt
kényelmesebb körülmények között kerüljenek megrendezésre, másrészt a
megfelelő vizuális körítés (videoprojektor, dia stb.) is élvezhető
legyen, még verőfényben is!!!
A tájékoztatás:
Hiányzott egy kis hirdető tábla is, ahol egyrészt a köz felé szánt
programhirdetések, másrészt apróhirdetésnek szánt információk is
felhelyezhetők lennének.
Sokan sokféle formában élvezhettük Tepi ékes hangját, amint hol
programra, hol étkezésre invitálta a nagyérdeműt.
(Rrrrrrrrrrrrrregisztrácioooóóóóóóóóó!! Kakukkkkkkkk, kakukkkkkk) Egy
apró kis hangosítással, vagy egy megafonnal talán kímélhette volna a
hangszálait, amit most szerintem nem igazán tud érdemben használni. Bár
ekkor meg lemaradtunk volna az élményről 8-)))
Nem szeretném azonban, ha fenti soraimból csakis a kritika hangja
csengene ki!!! Mindenképpen szuper volt a tábor, sok érdekes emberrel,
technikával ismerkedhettem meg, még többet tanulhattam a tapasztaltabb
amatőrökkel folytatott beszélgetésből.
Mint fentebb említettem számos fotót, és jónéhány percnyi videó anyagot
sikerült a tábor ideje alatt elkészítenem, melyek feldolgozását már
elkezdtem, s hamarosan mindenki számára elérhetővé teszem.
Végezetül én csak köszönettel tartozom a tábor szervezői felé, hogy
sikerült nekik egy teljesen új helyszínen, igen nagy résztvevői
létszámmal egy színvonalas tábort létrehozniuk.
Jövőre, Veletek, ugyanitt!!
Illés Tibor
--
Illés Tibor
ITBooks DTP Stúdió
Szeged
Távcső Almanach 2001
http://www.extra.hu/itbooks/hazai/start.html