Dátum: 1997. október 9., csütörtök (23:24 UT) |
Feladó: Nyerges Gyula |
Tárgy: Re:befogas |
> >Űrszondák esetében viszont gyakran erre utaznak, direkt olyan pályát
> >terveznek, hogy az "energiaszüret" bekövetkezzen, így viszonylag kis
> >rakétával is célba juttatható a rakomány.
>
> Igen, de amennyire én fel tdtam fogni a dolgot ott a bolygó közelében azért
> a rakétát is bekapcsolják. Anélkül eltávolodás után ugyanolyan sebességgel
> kellene haladnia.
A rakéta csupán arra kell, hogy az első bolygóig eljusson az űrszonda. Ott
már csupán pályakorrekcióra használják, ugyanis a bolygó nem csak gyorsít,
hanem kanyarít is a röppályán, ha közel haladunk el, sokat, ha messze,
keveset. Az pedig fontos, hogy merre megy tovább a szonda. A mozgási
energiát valójában a bolygó adja a szondának. Ez a dolog a bolygó-szonda
rendszerben ellentmondásosnak tűnhet (távolodáskor vissza kellene adnia),
de a Naprendszerben vannak még némelyek ezen objektumokon kívül (sok test
probléma).
Azoknak pedig, akik jobban hisznek a történettudománynak, mint az elméleti
mechanikának, íme néhány példa, ahol bevált a hintamanőver:
Mariner-10, Pioneer-11, Voyager-1 és -2, VEGA-1 és -2, Galileo, Ulysses.
Üdvözlettel.: -------------------------------> J.S.A.