Datum:
Felado: [ ]
Targy: Re: asztro(spektro)kemia ??
Kedves Gyuri!
Sok mindent felvetettel, amelyek reszletes megvalaszolasa sokkal bovebb
kifejtest igenyelne. A gyorsasag kedveert csak par dolog, ami igy
elsore eszembe jut.
Eloszor is magamrol annyit, hogy foglalkozom csillagaszati spektroszkopiaval
gyakorlatban is, ami az asztrofizika talan legtermekenyebb es legtobb
informaciot szolgaltato terulete. Sajnos(?) en nem naprendszeri
egitestek lathato tartomanybeli spektroszkopiajaval foglalkozom, hanem
foleg pulzalo valtozocsillagok (cefeidak) szinkepelemzesevel. Itt
gondolok egyreszt az egyedi vonalak Doppler-eltolodasainak kimeresebol
szarmaztathato radialis sebesseg-meresekre, masreszt a nagyfelbontasu
szinkepekbol kemiai osszetetel meghatarozasara.
A fo gond ezzel kapcsolatban (is), hogy nagy tavcsovet igenyelnek a
meresek. En pl. szabadszemes csillagokat (3-7 magnitudosakat)
mertem tavaly osszel egy 188 cm-es tavcsovel, es a szukseges felbontas
eleresehez akar egy orat is kellett exponalnom. Szoval csak azt
szeretnem erzekeltetni, hogy itt nagyon halvany fenyforrasokrol van szo,
Magyarorszagon emiatt nincs is spektroszkopiara hasznalt tavcso
(a piszkestetoi 1 m-es is gyakorlatilag tul kicsi).
A konkret kerdeseiddel kapcsolatban:
1
> 1. A sajat fennyel rendelkezo egitestek eseten elegge szokott dolog az
> emisszios spektrumokat vizsgalni. Szokas-e sajat fennyel nem rendelkezo
> egitestek eseten reflexios spektrumokat merni ?
Ehhez rogton megjegyeznem, hogy a sajat fennyel rendelkezo csillagok
nagyobb resze NEM emisszios spektrumu, a kontinuumra ulo abszorpcios
vonalak jellemzik a "normalis" csillagokat. Emisszios spektrum
mar valami forro, a csillagot korulvevo anyagra utal, vagy valamilyen,
erosen nem-egyensulyi folyamatra a csillag legkoreben (pl. lokeshullam)
A sajat fennyel nem rendelkezo egitestek eseten termeszetesen
fel lehet venni a reflexios spektrumoat, amelyben a "rendhagyo"
elnyelesi vonalak a reflektalo egitest anyagara utalnak ("rendhagyo" =
a reflektalt feny forrasa nem tartalmazza oket).
2.
> kivul melyeket szoktak meg hasznalni (az elektromagneses szinkepbol) ?
Gyakorlatilag az osszeset a gammatol a hosszu hullamu radiosugarzasig.
A fo gond ezzel kapcsolatban a legkor elnyelese. Emiatt a rontgen es
gamma-tartomanyban, ill. az UV tartomanyig csak legkoron tuli urtavcsovekkel
vegezhetok megfigyelesek (szerencsenkre, ui. a Csilla sem johetett volna
letre a legkor megfelelo hullamhossz-levagasa nelkul...)
A radiotartomannyal kapcsolatban jobb a helyzet, bar ott mostanaban
a foldi forrasok zavaro hatasa egyre erosebb.
3.
A tomegspektroszkopiarol nem nyilatkoznek, mivel azt csak nagyon
feluletesen ismerem. Arra azert emlekszem, hogy az altalad emlitett
tipusu meresektrol olvastam valahol.
4.
> izotoparanyahoz kepest eltero-e a vilagurbol szarmazo anyagokban az
Jo kerdes. Ehhez igy kapasbol nem merek semmi biztosat hozzaszolni.
Ha nem lesz valaszolo, utananezek, mert erdekes kerdes, de most
inkabb nem mondok semmi vitathatot.
Udv,
Kiss Laszlo