Dátum: 2001. október 5., 16:40
Feladó: Istvan Z. Danko --
Tárgy: Re: rontgen es gamma
Sziasztok!
> > Kibuc, aruld mar el, hogy melyik az a radioaktiv anyag,
> > amely rontgensugarzast bocsat ki! Ha ugyan letezik ilyen.
> Radioaktivitassal kapcsolatban valoban inkabb gamma sugarzasrol
> szokas beszelni meg akkor is, ha a foton energia a rontgen tartomany
> felso hatara (0,1 MeV) alatt van, pl. Co60 magizomer: 0,059,
> Rh104m: 0,051, Br80m: 0,04 MeV.
Pontosan igy van. Ugyanis a gamma es rontgen sugarzast nem az
alapjan kulonboztetjuk meg, hogy mennyi az energiaja a sugarzasnak,
hanem az alapjan hogy az hol keletkezik. A rontgen sugarzas (marmint
a karakterisztikus, a fekezesi mar megint mas eset) az _atomhejban_
keletkezik - hasonloan az UV, lathato es infravoros sugarzashoz -
amikor a legbelso elektronpalyak is erintve vannak az atrendezodesben.
Ezzel szemben gamma sugarzasnak kizarolag az a azt az elektromagneses
sugarzast hivjuk ami az _atommagban_ keletkezik amikor annak
alkotoreszei rendezodnek at, miutan azokat valami - magreakcio
vagy radioaktiv bomlas (ertsd alfa-, beta-bomlas) esetleg hasadas -
megzavarta.
Ennel fogva semmi sem zarja ki, hogy eloforduljanak olyan furcsasagok,
amit Kibuc is emlitett, hogy bizonyos gamma sugarzasok energiaja
kisebb mint egyes rontgen sugarzasoke. Termeszetesen ezek csak
kiveteles esetek, hiszen tudjuk, hogy az atommagban lejatszodo
folyamatok energiaja (nahany szaz keV-tol nehany MeV-ig) altalaban
nagysagrendekkel nagyobb mint az atomi folyamatoke (nehany eV-tol
nehany tiz keV-ig), de kivetelek akadnak: elofordulhat, hogy egyes
atommagok ket gerjesztett allapota kozotti energia kulonbseg csak egy
par keV es ha ezen ket allapot kozott lehetseges elektromagneses atmenet
akkor csak egy nehany keV-es _gamma_ sugarzast kapunk.
Ezert igaz Kalmannak az az allitasa, hogy radioaktiv anyag nem bocsat ki
rontgen sugarzast. Pontosabban, ugy kellene fogalmazni, hogy radioaktiv
(es altalaban semmilyen) _atommag_ nem bocsat ki rontgen sugarzast.
Azert van szukseg a pontositasra mert magat a radioaktiv bomlast kovetheti
- vagy akar egyutt is jarhat vele - rontgen sugarzas (ami viszont ahogy
mondtam a hejban es nem a magban keletkezik). Ez akkor kovetkezik be,
ha peldaul egy gerjesztett atommag marad vissza a radioaktiv bomlast
kovetoen. Ez a gerjesztett mag leadhatja az energiajat gamma sugarzas
kibocsatasaval, de az is elofordulhat, hogy a gerjesztesi energiajat atadja
egy hej elektronnak. Ennek annal nagyobb a valoszinusege minnel nagyobb
az atfedes az elektron illetve az atommag hullamfuggvenye kozott, igy a
legbelso, maghoz kozelebbi palyakra a legnagyobb. Ha az atadott energia
nagyobb mint az elektron kotesi energiaja akkor az elhagyja az atomot es
az igy keletkezo "lyukat" betolti egy magasabb energia allapotban levo
elektron es az energia kulonbseg rontgen sugarzas formajaban tavozik.
Termeszetesen a folyamat valoszinusege (es az igy keletkezo rontgen
es elektron sugarzas intenzitasa) fugg meg a rendszamtol es a
gerjesztesei energiatol is, de elofordulhat, hogy nagy Z es kis gerjesztesi
energia eseten ez a folyamat lesz a dominans es nem a gamma sugarzassal
jaro legerjesztodes. De mint mondtam ezt megelozi valamilyen mas
folyamat, pl. egy radioaktiv bomlas, ami letrehozza a gerjesztett
atommagot es altalaban inkabb emiatt a bomlas miatt kell aggodni
mintsem az azt koveto egyeb folyamatok miatt.
Bocs ha egy kicsit hosszu vagy off topic volt.
Istvan