Dátum: 2001. október 7., 11:44
Feladó: Posztobanyi Kalman --
Tárgy: Re: rontgen es gamma
Sziaszok!
Koszonom a radioaktivitas temaban a Csillaban es a maganban
kuldott valaszokat. Csak egy megjegyzesem van Istvan egyik
mondatahoz:
>Ezzel szemben gamma sugarzasnak kizarolag az a azt az elektromagneses
>sugarzast hivjuk ami az _atommagban_ keletkezik amikor annak
>alkotoreszei rendezodnek at, miutan azokat valami - magreakcio
>vagy radioaktiv bomlas (ertsd alfa-, beta-bomlas) esetleg hasadas -
>megzavarta.
Van ugyanis nehany eset, amikor ugy keletkezik gamma sugarzas,
hogy atommag nincs is a kozelben:
1. Gamma-kitoresek: ezeknek ket fo fajtaja van: a "lagy" es a
"kemeny". A lagy, ismetlodo kitoresek forrasai a Tejutrendszerben levo
neutroncsillagok. Ha most valaki azt mondja, hogy a neutroncsillagok
is atommagok, a valaszt elfogadom.
2. A kemeny gammakitoresek a legnagyobb energiafelszabadulassal jaro
ismert jelensegek az a Univerzumban. Egy gamma-felvillanaskor nehany
millimasodpercig, vagy akar nehany percig a kitores tulragyogja a
gamma-sugar egbolt tobbi reszet, majd orokre elhalvanyodik, es a felvillano
objektum termeszetet foldi tudosok vitatjak. Egyesek szerint ilyenkor
ket neutroncsillag utkozik ossze egy igen tavoli galaxisban.
Tehat ket "atommag" talalkozasarol van szo, ezert ez sem igazan
jo ellenpelda.
Bar ezeket a kitoreseket mar 1967-ben felfedeztek, a Compton volt
az elso muhold, amely alaposan megvizsgálta oket.
3. Blazarok
Amikor a Compton gamma muholdat felbocsatottak, az egyetlen kvazar,
amelyet gamma tartomanyban eszleltek addig, a 3C 273 volt. Amikor a
Compton EGRET nevu muszere 1991-ben raallt a 3C 273-ra, egy masik
kvazart is talalt ugyanabban a látómezőben. A masik kvazar, a 3C 279,
az EGRET „szemei” szamara sokkal fenyesebb volt, mint a 3C 273.
Az tortent, hogy a 3C 279 eppen egy kitoresen esett át, mely ot egy idore
- a 4 milliard fenyeves tavolsag ellenere - a nagy energiaju gamma-egbolt
legfenyesebb objektumava tette.
A gamma-tartomanyban eszlelhető kvazarokat blazaroknak nevezik
(a BL Lac neve alapjan). Mint a kvazarok, a blazarok is valoszinuleg
szupermassziv fekete lyukat tartalmaznak egy par relativisztikus jet-parral,
melyeket az ellenkezo iranyokba bocsátanak ki. A blazar fenyes,
valtozekony emisszioja akkor eszlelheto, amikor a megfigyelo kozel
az egyik jet menten helyezkedik el azaz a "celkeresztben".
4. Földi gamma-felvillanások (TGFs, Terrestrial Gamma Flashes)
A Compton BATSE nevu muszere felfedezte, hogy a foldi viharok is
bocsatanak ki gamma-sugarzast. Ezek a villamok egy szinten nemreg
felfedezett tipusaval, a "szellemekkel" (sprites) kapcsolatosak, melyek
a leghevesebb viharok kiserojelensegei. A sztratoszferaban jelennek meg
a masodperc tortreszeig, magassaguk elerheti a 100 km-t. A jelenseget
a zivatarfelhok feletti elektromos terben 1 MeV energiara felgyorsulo
elektronok okozzak, melyek a legkor molekulaival utkozve
fekezesi sugarzast bocsatanak ki a rontgen es a gammatartományban.
Magukat a szellemeket urrepulogeprol, repulogeprol es magas
hegysegekbol figyeltek meg vizualisan.
5. Elektronok es pozitronok annihilaciojakor is gamma sugarzas
keletkezik.
Sokat emlegettem itt az egykori Compton muholdat, mert
a nemradioaktiv eredetu gamma-sugarzasra vonatkozo
ismereteink ma szinte mind tole szarmaznak.
Udv
Kalman