Dátum: 2001. október 20., 9:52
Feladó: Toth Gabor --
Tárgy: fenyjatek
Vegeztem egy 1 soros szamitast arra, hogy milyen fenyessegre szamithatunk
ha lezermutatokkal akarnank a holdat megvilagitani. Felteve, hogy az
embereknek sikerulne a holdat megcelozniuk (ez ugy fel fokos pontossagu
iranyitast igenyel, ami szabad kezbol teljesen lehetetlen), valamint
elhanyagoljuk a legkor fenyelnyeleset es szorasat, valamint feltesszuk,
hogy a lezermutato fel foknal kisebb szogben fokuszal (ez kis tavolsagra
igaz, de nagyra a veges koherenciahossz miatt valoszinuleg nem), akkor a
lezermutato teljes fenyenergiaja eljut a holdra, ott viszont lenyegeben
egyenletesen eloszlik a Hold felszinen (ugyebar azt senki nem gondolja
komolyan, hogy az embereknek sikerulne ugyanarra a kraterre celozniuk).
Nezzunk most egy kozonseges lampat, ami minden iranyban vilagit.
Ez a lampa a fenyenergiajanak a
0.25*0.25*Pi
--------------------------- = 0.00000475
4*Pi * (180/Pi) * (180/Pi)
Azaz kb. 1/210000-ed reszet juttatja a Holdra (ahol a legkor elnyeleset
szinten elhanyagoljuk). Ha egy lezermutato fenyenergiajat osszevetjuk
egy utcai lampaeval, masreszt meggondoljuk, hogy mennyivel tobb utcai
lampa van mint ahanyan lezermutatoikat a Holdra szegeznek, eleg
nyilvanvalo, hogy a kozvilagitas legalabb annyira megvilagitja a Holdat,
mint a lezermutatok. Es akkor meg a Fold megvilagitott oldalarol visszavert
fenyt nem is vettem figyelembe, pedig az nyilvan nagysagrendekkel tobb
mint a kozvilagitas fenyereje. Meg holdfogyatkozaskor is a legkoron
atjovo fenytol lesz voroses a Hold es nem a kozvilagitastol.
A NASA-nak azert mukodott a dolog, mert odaraktak egy tukrot, ami
iranyitottan visszaverte a fenyenergiat. Igy a fokuszalasbol adodo
elony oda-vissza megmaradt, es ezen sok-sok nagysagrendet lehet nyerni.
Udvozlettel,
Gabor