Dátum: 2001. november 23., 14:30
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: A csillagaszat vedoszentje
Kedves hagyomány évszázadok, évezredek
óta, hogy minden szakma, foglalkozás, céh
egy-egy védőszentet választott magának. Így
gyakorlatilag minden elképzelhető
mesterségnek lett védőszentje, amit
címerében, pecsétjén, képzőművészeti
alkotásán ábrázolt, amit megünnepelt, akinek
bajban a segítségét kérte.
Régóta keresem a választ, hogy vajon a
csillagászoknak vagy a csillagászatnak van-e
védőszentje. És ha igen, kicsoda?
A választ megtalálni nem sikerült. Hiszen
"csak" az összes szent, összes életrajzát
kellett volna végigolvasgatni, és mint tűt a
szénakazalban: talán egyszer megtalálhattam
volna. Vagy nem.
Szerencsére véletlenül ráakadtam
védőszentünk nevére. Ez a felfedezés 2001.
aug. 22-én történt. Ekkor a Borsod-Abaúj-
Zemplén megyei Telkibányán jártam. A
gyönyörű alakú hegyek között fekvő falu ( a
középkorban aranyat bányászó Felső--
Magyarországi bányaváros) szépsége már egy
fiatal házaspárt is megigézett: vettek 1997-ben
egy telket az erdő szélén és Debrecenből ide
költöztek. A házépítésüknél falak romjaira
találtak. A régészek kiásták a középkori
oklevelekben említett Szent Katalin templom és
ispotály (kórház) falait. A község szépen
restaurálta a régészetileg feltárt
épületegyüttest. A templom hossztengelye
pontosan nyugat-keleti irányba néz. Táblákon
olvasható az építmény története 1369-től.
Ebben az ismertetőben olvashattam hogy ki volt
a névadó alexandriai Szent Katalin, és hogy ő
az ispotályosok, mérnökök, fikozófusok,
jogászok, és a CSILLAGÁSZOK védőszentje!
Nagyon megörültem ennek az információnak.
Most már csak ennek az egy személynek
kellett utánanézni. Vajon Katalin életrajzai
adnak-e írásos bizonyítékot erre?
Alexandriai Szent Katalin életéről több
könyvben (1, 2, 3, 4, 5) olvashatunk:
Az egyiptomi Alexandriában élt 292 és 310
között, jómódú család művelt, és a
kereszténységben hívő leányaként. Maxentius
római császár (305-312) idején a
kereszténység még büntetendő és üldözendő
volt. Alexandria az új hitnek fellegvára volt, a
császár 310-ben ideutazott egy kis
leszámolásra. Akkor fogták el a tudós, művelt,
kiváló szónok Katalint, hogy hite
megtagadására kényszerítsék. Bár a császár
elámult a 18 éves leány okosságán,
szépségén, sem ő, sem 50 tudósa nem tudta
Katalint eltéríteni hitétől. Miután meggyőzése
nem sikerült, a vén kujon felajánlotta a csodás
szépségű szűznek, hogy feleségül veszi (hogy
komolyan gondolta: az ott tartozkodó feleségét
ennek érdekében gyorsan kivégeztette), de
Katalin ellenállt a császár buja szerelmének.
Igy a császár kénytelen volt előbb az 50 bölcs
tudóst máglyán megégetni, majd magát
Katalint is kivégeztetni, kerékbe töretni. Egy
különleges "vastüskékkel kivert négy kerékből
álló kinzóeszközbe" tették, ami persze csodás
módon szétpattant. Így a császár kénytelen
volt lefejezetni Katalint. Hamvait aztán jóval
később a Sinai-félszigeten épített Szent Katalin
kolostorba vitték.
Szent Katalint szép fiatal leányként így is
ábrázolják: a vértanúságának eszközével a
többabroncsú kerékkel. Egyes ábrázolások
kifejezetten a régi csillagászok eszközét: az
armilláris szférát adják Katalin kezébe. Ez a
geocentrikus világ ábrázolása (bemutató és
mérőeszköze): a megfigyelő szempontjából
érdekes négy körrel: horizontkör, meridiánkör,
égi egyenlítő, ekliptika köre. A tudósokra
jellemző attributumai (jellemző eszközei): a
könyv, az asztrolábium, a mérnöki eszközök
igazolják, hogy a csillagászok is
védőszentjükként tisztelhetik a szép és okos
fiatal leányzót (4).
Forrásaim szerint alexandriai Szent Katalin a
védőszentje: ispotályosoknak, kórházaknak,
betegeknek, középkori főiskoláknak (pl. a
párizsi Sorbonne), egyetemeknek,
könyvtárosoknak, könyvtáraknak, tanulásnak,
tanároknak, diákoknak, nyomdászoknak,
börtönben sinylődőknek, dajkáknak,
fuvarosoknak, kerékgyártóknak, késgyártó
iparosoknak, bognároknak, molnároknak,
fazekasoknak, pékeknek, kötélverőknek,
hajósoknak, takácsoknak, cipészeknek,
borbélyoknak, a férjhezmenni vágyó fiatal
leányoknak, mérnököknek, ügyvédeknek,
jogászoknak, jegyzőknek, szónokoknak,
teológusoknak, filozófusoknak, filozófiának,
tudósoknak, és legvégül, de nem utolsósorban
a csillagászatnak és a csillagászoknak!
Szent Katalin ünnepnapja minden év november
25-dikére esik.
Irodalom:
1./ Nagykéri Scitovszky János: Szentek élete,
melly a kersztény hiveknek kedveskedik. Pécs,
1844. 317-318.old.
2./ Putnokiné Ruzsonyi Piroska szerk.: A
szentek élete. Bp. 1988. 598-599.old.
3./ White, Kristin: Szentek kislexikona. Bp.
1993. 144.old.
4./ Grabner Mária: Szentek, boldogok. Bp.
1993. 80-81.old.
5./ Szentek lexikona. Bp. 1994. 194-196.old.
6./ Tátrai Zsuzsanna-Karácsony Molnár Erika:
Jeles napok, ünnepi szokások. Bp. 1997.
158.old.
Keszthelyi Sándor (Köszö)