Datum:
Felado: Va'las Gyo:rgy [ ]
Targy: Re: --=== CSILLA #25 ===--
>
> Coriolis
> Meg tudna nekem valaki magyarazni, hogy az E felteken miert csak az egyi
> iranyban orvenyelve folyhat le a viz?
> Egyszer mar vki elmagyarazta, de elfelejtettem.
A kerdest azert nem ertem, mert a valasz benne van a Subject mezoben.
A Fold forgasabol eredo Coriolis ero okoz kituntetett forgasiranyt,
elte'ritve a mozgo tomegeket. Ezert forognak az eszaki felteken a ciklonok
az orajarassal ellentetes, az anticiklonok az orajarassal megegyezo
iranyban, ezert mossak ala itt a folyok a jobb partjukat. Azert arrol nincs
szo, hogy csak az egyik iranyban orvenyelve folyhatna le a viz, a megkavart
viz "emlekszik" a forgasiranyara, de allo helyzetbol indulva engedelmeskedik
a Coriolis eronek.
- - - - - - - -
- - - - - - - -
> Habar nem tul sokat konyitok a csillagokhoz es mas egitestekhez, azert
> orommel olvasom Csillat, mert erdekes. Felmerult egy kerdes bennem, a
> vegyeszmernokben, ugyhogy hamar kozkinccse is teszem:
...
> 1. A sajat fennyel rendelkezo egitestek eseten elegge szokott dolog az
> emisszios spektrumokat vizsgalni. Szokas-e sajat fennyel nem rendelkezo
> egitestek eseten reflexios spektrumokat merni ?
> 2. A lathato, ultraibolya (VIS/UV), infravoros (IR) szinkeptartomanyon
> kivul melyeket szoktak meg hasznalni (az elektromagneses szinkepbol) ?
> 3. Mennyire lehet tomegspektrometriat alkalmazni az urben koborlo
> reszecskek vizsgalatara (pl. egy szatellit vagy urallomas stb.
> fedelzeten)...
> 4. Erdekelne tovabba az, hogy az elemek foldi korulmenyek kozott mert
> izotoparanyahoz kepest eltero-e a vilagurbol szarmazo anyagokban az
> egyes elemek izotoparanya ? Ezt azert kerdem, mert kivancsi vagyok, hogy
> (i) kb. mennyi a nem stabil izotopok aranya a kozmikus anyagban (ii)
> milyen a kozmikus sugarzas hatasa kint a vilagurben (elsosorban a foldi
> korulmenyek kozott gazhalmazallapotu, nem nemesgaz elemekre).
> Egyelore ennyi vegyeszkedes eleg is, remelem, nem lattok CSILLAgokat
> tole...
> Udv: Morovjan Gyuri
ad 1) Nana', hogy szokas. Lasd peldaul a Hale-Bopp magjara vonatkozolag:
http://www.omikk.hu/omikk/magyar/2szolgal/digkonyv/haromt/hirek/halebopp.htm
az utolso bekezdesben.
ad 2) Mindet.
ad 3) Szamos urszondan elhelyeztek ma'r tomegspektrometert. Eleg szokasos
urszonda-muszer. A Halley csovajanak vizsgalataban is szerepelt.
ad 4) Fontos vizsgalati modszer volt egyebek mellett a nevezetes ALH84001
meteorit vizsgalataban, lasd
http://www.omikk.hu/omikk/magyar/2szolgal/digkonyv/haromt/hirek/astro/
marselet.htm
Valas Gyorgy