Dátum: 2001. december 7., 20:54
Feladó: Válas György --
Tárgy: (Fwd) [Fizinfo] A teli napfordulorol ismet (Pal Karoly)
<color><param>0100,0100,0100</param>------- Forwarded message follows, for
warded by Válas György -------
</color>From: <color><param>0000,0000,8000</param>Pal Karoly Fe
renc
To:
hu</color>
<bold>Subject: <color><param>0000,0000,8000</param>[Fizinfo] A tel
i napfordulorol ismet (Pal Karoly)</bold></color>
Date sent: <color><param>0000,0000,8000</param>Fri, 07 Dec 2001 10:4
2:50 -0000 ()</color>
| E L F T H I R A D O |
| Az Eotvos Lorand Fizikai Tarsulat informacios es vita-lapja |
| A megjelent cikkek tartalmaert teljes egeszeben bekuldojuk felelos. |
A kozelmultban hangzott el az a kerdes a jelen listan, hogy miert nem
az
ev legrovidebb nappalu napjan (a teli napfordulokor) nyugszik le
legkorabban a Nap es kel fel legkesobb (az elobbi par nappal
korabban, az
utobbi pedig par nappal kesobb kovetkezik be). Nehany valasz mar
elhangzott, amelyek felsorakoztattak valoban relevans es kevesbe
relevans
erveket, a teljes es kielegito valasz azonban meg nem hangzott el,
hacsak
el nem kerulte a figyelmemet. Probalta mar valaki az elhangzott
valaszok
alapjan kisilabizalni az esemenyek helyes sorrendjet? Es sikerult?
En a kovetkezokepp ervelnek.
A napkelte es napnyugta idopontja a nap delelesenek idopontjara
lenyegeben
szimmetrikusan helyezkedik el (a kesobb ismertetendo szempontokat
komolyan
veve egy marginalis aszimmetria lehet, de ez elhanyagolhato). Ha
tehat a
nap delelesehez kepest felrajzolnank naprol napra a napkelte es
napnyugta
idopontjat, ket az abszcisszara teljesen szimmetrikus gorbere
illeszkedo
pontsorozatot kapnank, ami miatt a napnyugtagorbe minimuma
szuksegkepp ott
lenne, ahol a napkeltegorbe maximuma (text formatumban nem igazan
tudok
abrat mutatni, de azt hiszem ezt barki el tudja kepzelni konnyen). Mi
azonban az idot nem a nap delelesetol, merjuk, hanem attol, amit az
orank
mutat. Az a teny, hogy esetleg az orank nem pont a nap delelesekor
mutat
delet, meg onmagaban nem magyaraz semmit, hiszen az x tengely
parhuzamos
eltolasatol a maximum es minimum helye nem csinal semmit. A
megoldas az,
hogy nem parhuzamos eltolasrol van szo. Decemberben a nap igazi
hossza (a
ket deleles kozti ido) kb. 1/2 perccel hosszabb, mint az atlagos nap 24
oraja, ami szerint az orank jar. Ha az iment elkepzelt abrara
felrajzoljuk, mikor mutat az orank delet (vagy barmilyen fix idopontot) ez
egy negativ meredeksegu vonalat fog definialni: a fix idopont naponta fel
percet csuszik visszafele a nap delelesehaz kepest. Ha ehhez a
vonalhoz
viszonyitjuk a napkeltet es napnyugtat (marpedig a valosagban ezt
tesszuk), akkor a napnyugta gorbe minimuma valoban elore, a
napkeltegorbe
maximuma pedig hatrafele mozdul (aki nem erti, probalja meg
felrajzolni,
lehetoleg nagyon torzitva, hogy jobban latsszon).
Tartozom meg annak magyarazataval, miert hosszabb decemberben a
valodi nap
az atlagosnal. Ehhez elobb azt kell tudni, hogy a valodi nap (ket deleles
kozti ido) mindig hosszabb, mint a Fold tengelyforgasi ideje. Ennek
oka,
hogy a tengelyforgasi ido alatt a Fold tovabbhalad a palyajat, s
megvaltozik a Naphoz viszonyitott iranya (a Nap latszolag elmozdul az
egen
a csillagokhoz kepest), igy egy kicsit tovabb kell fordulnia ahhoz, hogy
ismet ugynaz az oldala mutasson a Nap fele, azaz ugyanott legyen del
(ez
azert tovabbfordulast jelent, mert a Fold forgasi es keringesi iranya
megegyezik). Az azonban, hogy pontosan mennyit kell utanafordulnia,
fugg
attol, hol jar a Fold a palyajan, azaz az igazi nap hossza kisse fugg az
ev szakatol. Ennek ket oka van. 1. A fontosabbik: a Nap latszo
mozgasa a
csillagok kozott (azaz a Nap mozgasa
a Folddel egyutt mozgo, de nem egyutt forgo vonatkoztatasi
rendszerhez
kepest) nem a Fold tengelyere meroleges egi egyenliton, hanem az
Fold
palyasikja altal kijelolt ekliptikan tortenik, ezek pedig szoget zarnak
be egymassal (ha nem igy lenne, evszakok sem lennenek, s
leghosszabb
ejszaka kerdeskore fel sem merulne). Hogy a Foldnek mennyit kell
tovabbfordulnia hogy ujra del legyen, nem az hatarozza meg, milyen
szoggel mozdult el a Nap az ekliptikan, hanem ezen ivnek az egi
egyenlitore vett vetulete. Gondoljunk bele ad abszurdum, ha a Nap az
ekliptikan az egi egyenlitore merolegen mozdulna el (olyan bolygon
lenne ilyen, amelynek forgastengelye a palyasikba esik), ez csak a
Nap
delelesi magassagat befolyasolna, egy ilyen iranyu mozgasnak nem
kellene utanafordulni! A vetulet e szerint a nyari es teli napfordulok
idejen a legnagyobb, hiszen ott az ekliptika eppen parhuzamos az
egi
egyenlitovel, es napejegyenlosegkor a legkisebb, amikor metszik
egymast. Azaz a valodi nap decemberben valoban hosszabb az
atlagosnal.
Fontos megjegyezni, ez akkor is igy lenne, ha a Fold korpalyan (s
igy
egyenletesen) keringene a Nap korul!
2. Az ellipszipalya miatt a Fold Naptol valo tavolsaga valtozik, raadasul
Kepler
II. miatt napkozelben (eszaki felgombon telen) gyorsabban is mozog,
mint naptavolban. Igy az elobbi esetben kisse tobbet kell a Foldnek
tovabbfordulnia a deleleshez (a nap latszolagos mozgasa az
ekliptikan
gyorsabb).
Decemberben ezen effektus meg nemileg raerosit az elso hatasara.
Q.E.D,
Ahogy szamtanoran irtuk volt.
Udvozlettel
Pal Karoly
MTA ATOMKI, Debrecen
----------------------------------
E-Mail: Pal Karoly Ferenc
Date: 07-Dec-01
Time: 10:42:50
<color><param>0100,0100,0100</param>------- End of forwarded message -----
--