Dátum: 2001. december 23., 17:41
Feladó: Posztobányi Kálmán --
Tárgy: Brenner a Holdon
Sziasztok!
Na puff neki. Immar lehet erdemtelenul diplomat szerezni.
Es meg csodaljak is erte az embert - irja hotmail-es "baratunk".
A kovetkezo tortenet sem semmi. A sztori tudomasom szerint
peldatlan - de ha valaki megis tudna hasonlorol irni, azt megkoszonnem.
Tehat kovetkezzen a Brenner krater elnevezesenek tortenete:
("Leo Brenner and the Moon" az Astronomy-ban jelent meg)
Leo Brenner 1855-ben szuletett Triestben, mint Spiridion Gopcevic.
Apja, egy gazdag hajotulajdonos, ongyilkos lett, mikor a fiu hateves volt.
A tragedia utan a csalad Becsben telepedett le, ahol a fiu
hamarosan a mamajat is elvesztette, majd o is eltunik tekintetunk elol,
s evekkel kesobb bukkan fel, mint novellak, valamint
politikai es haborus (antiszemita szinezetu) irasok szerzoje.
Elvett egy vagyonos ozvegyet es letelepedett Lussin szigeten (Adriai tenger).
Felesege penzen gondosan felszerelt csillagvizsgalot emelt (1893),
a fomuszer egy 175 mm-es (7 huvelykes) lencses tavcso volt.
Ez volt a Manora Obszervatorium (a felesegerol nevezte el).
Ma mar ismeretlen (noha egyesek szerint gyanithato) ok miatt
Gopcevic a sajat nevet Leo Brennerre valtoztatta.
A tavcso kulonosen alkalmas volt a Hold es a bolygok megfigyelesere.
Brenner tobb tudomanyos folyoiratban kozolte eszleleseit,
melyekkel kivivta a kortars csillagaszok csodalatat,
akikkel szemelyes kapcsolatokat is kiepitett,
meghivta oket nyaralojaba, csillagvizsgalojaba.
Nehanyan azonban hamarosan gyanus szemmel kezdtek
nezni ezeket a megfigyeleseket. Ugyanis valahanyszor
valaki felfedezett valamit, azt Brennernek mindig sikerult
vizualisan megfigyelnie - a fizika torvenyeinek ellenere.
Megfigyeleseibol kiszamitotta a Venusz forgasi periodusat,
es azt kapta, hogy egy "Venusz-nap" 23 ora 57 perc 36.2396
masodperc. Ezt a groteszken pontos szamot persze az a
feltetelezes sugallja, hogy a Venusz merete hasonlo a Foldehez,
tehat forgasa is hasonlo lehet.
Miutan Percival Lowell (Egyesult Allamok) felfedezte a hires
Mars csatornakat, Brenner reszletes Mars terkepet kozolt,
tobb szaz csatornaval, melyek nagy reszet o fedezte fel.
Arra a kovetkeztetesre jutott, hogy ezek egy marsi kultura
alkotasai.
Ekkoriban fedeztek fel, hogy a Sziriusz korul egy halvany
kisero kering. Brenner publikalta megfigyeleseit a kisero
es a focsillag tavolsagarol, annak ellenere, hogy a kisero
nem pillanthato meg egy akkora tavcsovel.
Brenner rosszul viselete a kritikat. Valaszlevelei olyan
fenyegetoek es szelsosegesek lettek, hogy felmerult
a gyanu: Brenner o"ru:lt. Ettol fogva a tudomanyos
folyoiratok elutasitottak cikkeit, mire Brenner sajat
lapot alapitott, es abban publikalt egeszen 1909-ig,
akkor mar regen nem vettek ot komolyan.
Ha valamelyikotok kezebe az Astronomische Rundschau
egy peldanya kerul, kello kritikaval olvassatok, mert ez az a lap
melyet Brenner szerkesztett, ebben kellemetlenkedett
a csillagaszoknak. Pl. az egyik szamban egy
Konkoly Thege Moric(?) nevu komaromi biro
visszaeleseirol esik szo. Konkoly Thege Miklos
felhaborodva utasitotta vissza a cikket,
megemlitve, hogy Komaromban meg hasonlo
nevu biro sem el. "Olvasoi levelek" rovat is volt,
szemleltetendo, hogy vannak olvasok, de a levelek
nagy reszet is Brenner hamisitotta.
Midezek ellenere akadtak uj baratai. Ezek egyike
a neves hold-terkepesz, Philipp Fauth volt.
Ezert van az, hogy a hold-terkepeken mind a mai
napig szerepel a Brenner krater, egy kis krater
a fallal korulvett Merius siksag kozeleben.
Brenner 1909-ben (anyagi nehezsegek miatt)
eladta a csillagvizsgalot es kivandorolt
az Egyesult Allamokba, de oda mar Spiridion Gopcevic-kent
erkezett. Majd visszament Ausztriaba. Hogy azutan
1928-ban bekovetkezett halalaig mi tortent vele, az rejtely,
de valoszinu, hogy nyomorba sullyedt. Hir szol meg arrol,
hogy aramlopason ertek.
A 175 mm-es tavcsovet az 1960-as evekben Nikola Milicevic
vasarolta meg.
Udvozlettel: Kalman