Dátum: 1997. október 29., szerda (00:33 UT) |
Feladó: Kiss Laszlo (Ksl) |
Tárgy: Re: Kefe Ida |
Kolonits Zoltan a legutobbi Csillaban a cefeida valtozokra kerdezett
ra. Konkretan:
>>>>
Hogyan mukodnek ezek a Cepheida markaju valtozocsillagok es miert van
osszefugges a fenyessegvaltozas es a Foldhoz mert tavolsag kozott?
Az egesz egy kicsit geocentrikus-vilagkep szagu.
>>>>
Roviden es erosen egyszerusitve. A cefeidak pulzalo valtozok,
azaz rezgeseket vegezve hol kitagulnak, hol osszehuzodnak.
A rezges miatt fellepo sugarvaltozashoz jelentos homersekletvaltozas
is tarsul (l. osszenyomjuk a gazt es felmelegszik),
es a ketto egyuttesen okozza a megfigyelheto fenyessegvaltozast.
Ennek amplitudoja alt. 0.1-1 magnitudo kozotti, azaz a
10%-ostol a durvan 2,5-szeres felfenyesedesig, majd visszahalvanyodasig
terjed.
A tavolsaggal kapcsolatban: a rezges periodusa es a csillag atlagsurusege
kozott szoros kapcsolat all fenn (l. kulonbozo surusegu
targyakat - fem, fa uveg - megutve mas es mas frekvenciaju hangot
hallunk). Az atlagsurusegen keresztul pedig (egyeb mas fizikai
parameterek kapcsolodasat felhasznalva) a rezges periodusa
igen szoros korrelaciot mutat a csillag teljes fenyteljesitmenyevel,
illetve az osszfenyesseggel.
A valodi osszfenyesseget (csillagasz terminologiat hasznalva az abszolut
fenyesseget) a megfigyelheto fenyesseggel adodik a tavolsag, hiszen a
megfigyelt fenyesseg erosen fugg, hogy milyen messzirol nezzuk
a fenyforrast (l. egy gyertya 1 m-rol es 1 km-rol). Khm, a mondat
elejerol hianyzik az "osszevetve" ige az "adodik a tav.." ele.
Tehat az egesznek semmi koze a geocentrikus vilagkephez,
viszonylag egyszeru asztrofizika all a hatterben.
Egyebkent egyaltalan nem nagy tulzas azt allitani, hogy amikor
errol-arrol a kvazarrol azt irja az ujdag, hogy x milliard
fenyevre van tolunk, akkor ha visszakeresnenk a tavolsag-meghatarozas
eredetet, elobb-utobb valamilyen cefeida periodus-fenyesseg relaciohoz
lyukadnank ki...
Udv,
Kiss Laszlo