Dátum: 2002. január 9., 13:47
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: Csillagaszati ko(szo)nyvismertetesek 104.
SAGAN, Carl:
Broca agya.
Gondolatok a tudomány romantikájáról.
Fordította (Broca's brain 1980-as eredeti, 1998-
as kiadása alapján) Both Előd. Lektorálta:
Abonyi Iván.
(Budapest) 2001. Akkord Kiadó. Borsodi
Nyomda KFT. 343 old. Ára: 2490 Ft.
TALENTUM TUDOMÁNYOS KÖNYVTÁR.
Kapható a könyvesboltokban.
Egyetlen bajom van ezzel a könyvvel. A címe!
Senkinek nem mond semmit. Pedig ez egy
tisztán csillagászati könyv. Aki hallja, adja át:
vásároljuk, ajándékozzuk, olvassuk, beszéljük
meg!
Csak néhol nem csillagászati, ha több annál: a
csillagászati ismeretterjesztés, a filozófia, a
tudománytörténet, a teológia mezsgyéjén
"felülről" közelíti a csillagászatot.
A könyv Sagan csillagászati és űrkutatási
témakörben, 1974-1978 között írt irodalmi és
tudományos ismeretterjesztő tanulmányaiból
összeállított gyűjteménye. Ezek a cikkek
különféle helyen és alkalmakból születtek, de
itt egybefűzve alkotják a könyv fejezeteit.
Gondosan felépítve amit a csillagászatról, a
bolygókról, más civilizációkról, a
világegyetemről tudunk vagy gondolunk.
Sagan legszerencsésebb generációnak tartja a
sajátját: az előtte lévők szinte semmit sem
tudtak a Naprendszer égitestjeiről, az utánunk
jövőknek már minden ismeretet aprólékosan a
kezükbe adnak. Ebben a pár évtizedben
történt meg a Naprendszer felfedezése,
feltérképezése, elnevezése, az ember (vagy
szerkezetei) leszálhattak más égitestekre. A
Kozmikus szomszédaink (A Nap családja, A
György nevű csillag, Élet a Naprendszerben,
A Titán, a Szaturnusz titokzatos holdja, A
bolygók éghajlata, Kalliope és a Kába kő, A
bolygókutatás aranykora) fejezet a
legizgalmasabb.
Érdekesek Sagan gondolatai és személyes
élményei a tudományos-fantasztikus
irodalomról. A legérdekesebb tanulmány (Az
amerikai csillagászat múltja és jővője)
informatív, de nagyon mulatságos is egyben.
Barnard, Yerkes, Hale, Holden, Airy,
Pickering, és csillagásztársaik vicclapokba
való viselt dolgairól ír itt (256-272.old.).
Szól az áltudományokról is: Garabonciások.
(Hamis próféták?) címmel. Itt feleslegesnek
érzem "A Vénusz és dr. Velikovsky" részt. 37
oldalt pazarolni erre az eszement Velikovskyra
és "Ütköző világok" című könyvének bírálatára?
Kár arra szót vesztegetni, hogy a Vénusz a
Jupiterből lökődött ki, hogy a Föld és a Mars
összeütközött, hogy a Vénusz annyira
megközelítette Földünket, hogy előbbi
fehérízzásig felhevült --- és mindez párezer éven
belül történt, emberelődeink szeme láttára, és
az égimechanika nagyobb dicsőségére!
Szép táblázat mutatja be a 73. oldalon az
áltudományok elleni bővebb irodalmat, jó lett
volna egy ilyen magyar nyelvűt a függelékben
közzétenni, sajnos ehelyett ott is Velikovsky
nézetei sorakoznak újabb 9 oldalon át.
A könyv vége felé szól az Univerzum eredetéről,
sorsáról, lakott voltáról, csillagközi
üzenetváltások lehetőségéről, arról amit a
természettudomány Istenről mondani tud.
Kellemes, optimista, értelmes, szívet
melengető gondolatok inkább az Emberről
olvashatók.
Ismét több magyar vonatkozása akad a
könyvnek. Lénárt Fülöp pozsonyi honfitársunk
Einstein életrajzában tűnik fel. A szerző
fontosnak tartja megemlíteni mi történt amikor
Győrt visszafoglaltuk a töröktől. Egy őrűlt
amerikai kozmológus képes levezetni a Ferenc
Ferdinánd elleni merényletet és Bosznia egész
történelmét Sagan születési adataiból (és az
1976-os baseball-meccsek eredményeiből).
Más könyvekben kínkeservesen találni humort.
Ez a könyv (bár nagyon komoly és fontos
dolgokról beszél) viszont sok sorával
megnevetteti olvasóját. Szóval jobb lett volna ez
a cím: Vidám csillagászat.
(KSZ)
Keszthelyi Sándor (Köszö)