Dátum: 2002. január 30., 15:01
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: Csillagaszati ko(szo)nyvismertetesek 109.
HELD József:
Csillagok forradalma.
Nyugat-Európa szellemi fejlődése
Kopernikusztól Locke-ig.
Glatz Ferenc előszavával, és felelős kiadásával.
Budapest, 2001. História. MTA
Történettudományi Intézete, Akaprint
Nyomdaipari KFT. 204 old. Ára: 1300 Ft.
Kapható a könyvesboltokban.
A szerző 1930-ban született, szakmája szerint
történész. Jóideje az amerikai Massachusetts-
ben él, de sok magyar történésznek jó barátja.
Ebben a könyvében megírta a 16-17. századi
európai mozgalmak, történések, változások,
forradalmak, felfedezések, világnézetek,
vallásháborúk, népirtások nagyívű történeti
vázlatát. Azt kutatva, vajon mi okozta ezeket?
Szerzőnk válasza: minderről a csillagászok
tehetnek! Minden arra vezethető vissza, hogy
ők felszámolták a régi, statikus, stabil
középkori világképet. Kopernikusz
megmozdította a Földet és kivette a
Világegyetem közepéből, Kepler elrontotta az
istenien tökéletes körpályákat, Brahe a
változhatatlan égbolton látta meg
szupernováját, Bruno más világokról beszélt,
Galilei olyan szemmel nem látható égitestek
sokaságát fedezte fel, melyeket őelőtte soha,
senki sem látott. Emiatt történt aztán minden:
megzavarodott mindenki, hirtelen gyilkolni,
rombolni, lázadni kezdtek az emberek, zavaros
eszmék támadtak, minden tekintélyt,
intézményt, államot lerombolni akartak.
A csillagászokra aztán már hiába ütött
nagyokat a reakció, hiába tiltotta könyveiket,
hiába hurcolta bíróság elé, hiába égette meg
máglyán őket: az általuk kiszabadított szabad
szellem már gyökeresen megváltoztatta Európa
arculatát.
Lendületes a könyv, nagyvonalú, néha időben
gyorsan csapongó. A szerző következetesen
vallásellenes, egyházellenes, főleg a római
egyház ellen szóló. Bár kapnak a lutheránusok
is a fejükre eleget. Még leginkább a
kálvinistákkal szimpatizál, bár aztán hirtelen a
jezsuiták dicsőítésébe fog, a könyv
legszimpatikusabb alakja: maga Loyolai Szent
Ignác főjezsuita. Hiába, úgy látszik zavaros
korszakot, csak zavarosan lehet értelmezni!
Szántam rá időt, és kis számológéppel
kiszámoltam mennyi a könyvben a
csillagászat: 38-40 % jött ki tisztán. A többi a
csillagászok által okozott háborgás: új vallások,
háboruk, reformátorok és ellenreformátorok
hada. És a végén a racionalizmus diadala, a
tudományos forradalom győzelme, a nagy
tisztulás okozója, Newton.
Emberek még utána is éltek: de már minek!
Ha azt mondanám, hogy a könyv tökéletes:
azzal vádolhatnának: még csak bele se
lapoztam a könyvbe. Pár jól láthatót említenék:
42. old.: XIII. Gergely pápa...elrendelte a naptár
reformját, hogy 1582. okt.4. után okt.15-ét
írjanak, és minden negyedik év 366 napos
szökőév legyen. (Ennyi! Ez utóbbit már Julius
Caesar megtette!)
44. old.: Kopernikusz 1473-ban született...s
1506-ban, harmincegy éves korában....!
104. old.: Galilei kiadta Sidereus Nuncius
(Csillagok követe) című latin nyelvű könyvét
1616-ban ( helyesen: 1610-ben).
169. old.: Newton...az általános gravitációs
törvényt tartalmazó Principia....c. főművét 1867-
ben adta ki (helyesen: 1687-ben).
170. old.: 1684-ben Edmund Halley...aki a róla
elnevezett üstököst felfedezte...(Halley nem
üstökösfelfedezéssel foglalkozott, hanem arról
híres, hogy észrevette az 1531, 1607, 1682-es
üstökösök egyezőségét).
Na jó ezek butuska sajthibák, sajtóhubák...
Jó lett volna, ha egy csillagász is átolvassa a
kiadás előtti állapotban az anyagot. Vagy egy
fizikus. Akkor a 170. old. magyarázata más
lenne. Itt olvasható hogy Newton mechanikája
igaz, de csak a fénysebesség alatti
sebességeknél! A fénysebességet meghaladó
testek már nem a newtoni mechanikával,
hanem újabb törvények alapján írhatóak le.
Ezektől eltekintve: egy érdekesen
megfogalmazott, olvasmányos, bőséges
jegyzeteléssel ellátott könyv ez.
Eddig úgy tudtuk: az emberi történelem része a
csillagászat története.
Itt a csillagászattörténet a nagy egész, melyen
belül zajlik az emberiség történelme!
(KSZ)
Keszthelyi Sándor (Köszö)