MAGYAR CSILLAGÁSZATI EGYESÜLET - CSILLA LISTA ARCHIVUM #2809

Proba
Csillagaszati ko(szo)nyvismertetesek 111.
Koszo es a kvantummechanika
A fizika színre lép


Dátum: 2002. február 6., 9:36
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: Csillagaszati ko(szo)nyvismertetesek 111.


GRIBBIN, John: Schrödinger macskája.
Kvantumfizika és valóság.

Fordította (In search of Schrödinger's cat.
Quantum physics and reality, 1984-es eredeti
alapján) Both Előd. Lektorálta: Abonyi Iván.
Budapest. 2001. Akkord Kiadó. Borsodi
Nyomda KFT. 268 old. Ára: 2490 Ft.
TÁLENTUM TUDOMÁNYOS KÖNYVTÁR.

Kapható a könyvesboltokban.

Az asztrofizikus Gribbin nevét már ismerjük
(Hawking életrajzírója a 17., Az idő születése a
18. ismertetésben). Jó ismerősünk az 1935-ben
világra jött macska is (96. ismertetés). A
mostani könyv első felében a fizika, a
kvantumfizika rejtélyes és (számomra)
érthetetlen világába vezet. Engedtessék meg,
hogy erről egy szót se ejtsek.

A könyv második fele az izgalmas, különös,
érdekes. (Érdemes a könyv olvasását rögtön a
166. oldalon kezdeni!) Ez már magáról a
világegyetemről szól, annak szerkezetét
boncolgatja. Igaz nem csillagászati, hanem a
kvantumelmélet bizarr világának nézőpontjából.
Bizony, nem éppen köznapi, furcsa, néha
hátborzongató dolgokat felsorolva.

A valóság attól függően így, vagy úgy történik
meg, hogy: méri, nézi, figyeli-e valaki, vagy
sem!? Sőt az egész világegyetemben a
megfigyelő (értelmes) lények meglététől, és
nézelődésre való kedvétől függően történnek
meg a dolgok? Vajon egy teljesen élettelen, és
így senki által meg nem figyelt világ: létezik-e
egyáltalán?
Kedves csillagász és amatőrcsillagász
barátaim: hát csak rajta! Észleljük, nézzük,
fényképezzük, CCD-zük, mérjük az eget! Hátha
tényleg, csak ezen múlik minden....

A fényről, a fotonról, az időről és irányáról, az
ősrobbanásról, a háttérsugárzásról, a felfuvodó
világegyetmről kapunk véleményt a
kvantumelmélet szemszögéből. Ott a
legeslegalsó méretek között rejtőző picurka
határozatlanság: hirtelen kivetül az egész
világegyetemre, áthidalva teret és időt, szinte
odarepít bennünket abba a 15 milliárd évvel
ezelőtti pillanatba, ahonnan származunk.

Gribbin szerint csakis a múlt értelmezhető és
megismerhető. Ám a határozatlanság miatt a
jelen egyre több és több jővőre, egyre több és
több párhuzamos világra hasadozik. Ebből egy
a mi világunk, amiben élünk, amit
megfigyelünk. A sci-fi-sek 1938 óta, Everett
1957 óta, DeWitt 1970 óta, itt Gribbin 1983-ben
ír arról, hogy a kvantumátmenetek miatt a mi
helyi, földi világunk is, de a csillagok és
galaxisok minden távoli zugában is:
folyamatosan és döbbenetesen nagyszámú
ágra hasad minden. A kötet utolsó harmada
már ezeket a párhuzamos világokat tárgyalja:
lehet-e időutazás, küldhetünk-e üzenetet, stb.

Feynmann híres kétlyukas kisérlete az alapja
mind ennek. Ő az a (kilenckötetes Mai fizikás)
Feynmann, aki ilyen következtetésekre jutott:
"Egyetlen elektron ingázik ide-oda, ide-oda az
idő szövőszékén, miközben létrehozza azt a
bonyolult mintájú szövetet, amely talán a világ
összes elektronját és pozitronját tartalmazza."

Újra előkerül egy magyar: Wigner Jenő, a pesti
fasori diák, műegyetemista, itt kiderül, hogy
Dirac a sógora (Dirac elvette Wigner Mancit).
Amikor a címadó macskát dobozba zárják,
hogy a ciánt tartalmazó fiola megdögleszti-e,
nos akkor Wigner csak azon töri a fejét, miként
lehetne ő Schrödinger macskája helyén. Mert a
buta macska nem, de ő biztosan megfejthetné
az Univerzum titkát...

De miféle matériából van ez a sokmilliárd
világegyetem? Az utolsó pár oldal szerint: "...a
világegyetem és benne minden megfigyelhető
dolog sem több sem kevesebb, mint egyetlen
nagy vákuumfluktuáció, amelyik lehetővé teszi,
hogy a részecskék egy csoportja hirtelen a
semmiből létrejöjjön, egy ideig létezzék, majd
elnyelődjék a vákuumban."
Nos igen: talán lehetett volna szebb, jobb,
értelmesebb világegyetemet teremteni --- de
olcsóbbat és anyagtakarékosabbat aligha!

Ami itt olvasható, az már Einsteinnek is sok
volt. Még értette, de már nem hitte. A mi kis
agyunknak is sok mindez. Mi nem értjük, de
olyan jó hinni, hogy íme a világegyetem ilyen.
Valamilyen, akármilyen, ne kérdezd milyen,
mert ha megfigyelem már másmilyen.
Erre gondolhatott Szent Ágoston 1600 évvel
ezelőtt? "Mi az idő? Ha nem kérdik: tudom
milyen. Ha kérdezik: nem tudom milyen."
(KSZ)

Utóirat: Akinek a Schrödinger macskájából még
ennyi sem elég, annak ajánlanék egy további
könyvet:
Vassy Zoltán: Schrödinger macskája és más
történetek. A kvantumfizika világképéről józan
ésszel. Bp. 1996. Élet és Tudomány Egyesület
kiadása. Megvásárolható 300 Ft-ért az Élet és
Tudomány Szerkesztőségében (Budapest, VIII.
Bródy Sándor u.16.). Szövege fenn van a
világhálón:
http://www.pharmachip.hu/zyx/hivatalos/schrodi.
htm
Ebben csakis (kvantum)fizika van, csillagászat
egy szemernyi sem.


Keszthelyi Sándor (Köszö)


   
Kezdőlap | Levelezőlisták