Dátum: 2002. március 13., 14:51
Feladó: Nagy Zoltán A. --
Tárgy: Egy Hollo nem csinal tavaszt?
Amikor az ember bentragad a munkahelyén egy szép
csillagos, üstökösös estén gyakran megesik, hogy
késő éjjel megy haza. Az éjszakai buszok sajátos
hangulata -- legutóbb pl. áldomást ivott az egészségem
érdekében egy hajléktalan embertársunk -- után leszállva
a Határ úton elindul az ember a kertvárosi nyugalom
lassan úja "zöld pokla" felé. A városi zajok fokozatosan
szakadnak le a hátam mögött, a levegő bűze is hasonlóképp
fokozatosan cserélődik a kellemes tavaszillatúra.
Legutóbb is így bandukoltam hazafelé, a késő éjszakában.
Ilyenkor tavasszal ebben az időszakban magasan az út
felett ragyog a Corvus (Holló) csillagkép kedves kis
trapéza. Mindig kellemes érzéseket keltett bennem a
látványa, mert valahogy a tavasz eljövetelét jelzi a
számomra. Nehéz elfeledni pl. a jázminillatú májusokat,
amikor már az esti hazatérésekkor is ott pislognak
ezek a jellegzetes alakot formázó csillagocskák.
Pár évvel ezelőtt Dágon szintén egy kora tavaszi éjjelen
avattuk fel a 150/750-es newtont. Ekkor látott a műszer
igazi vidéki eget először. Már a keresőben is szép csík volt
a Virgo és a Corvus határán a jól ismert Sombreró galaxis,
de a 15 cm-es műszerben valóban olyan volt mint egy mexikói
kalap. Még a viselője is látszott, ahogy a GX porsávja
elválasztotta arcát a fejfedőtől. Van a csillagképben egy kedves
változócsillag is, az R Crv nevű mira amit könnyen meg
lehet találni és látványos változásokat produkál. Színe
"alapján akár tiltott önkényuralmi jelkép" is lehetne, tiszta
szerencse, hogy ötágú diffrakciós képet nem alkotnak az
optikák.
Szóval ismét előtérbe került a Corvus, az ég kereke nem állt
meg, a szokott módon továbbfordult. Lehet, hogy egy holló nem
csinál tavaszt, de azért vitathatatlanul itt lesznek
a kellemesen langyos, de még elég hosszú éjszakák. Használjuk
ki őket alaposan!
Nyözö
|