Dátum: 2002. március 29., 11:06
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: Regi magyar Ikeya-Zhang ustokos eszlelesek!
Régi magyarországi Ikeya-Zhang üstökös
észlelések 1661-ben!
A C/2002 C1 Ikeya-Zhang üstökös 2002.
február 1-i felfedezése után már két nappal
elvégzett számítások arra mutattak, hogy ez
egy korábban itt járt üstökös: vagy a C/1532
R1, vagy a C/1661 C1. Végül február 25-én
Brian G. Marsden 309 pozíciómérés alapján
arra következtetett, hogy ez az 1661-es
üstökös visszatérése.
Vajon milyen látványú volt ez az üstökös 341
évvel ezelőtt?
Az 1661-es üstököst Hevelius-féle üstökösként
említik, mert a danzigi csillagász Johannes
Hevelke, latinosan Hevelius fedezte fel 1661.
február 3-án. Az üstökös már az 1661. január
27-i perihelionátmenete után volt, és
felfedezése után egészen március 28-ig fényes
és jól megfigyelhető volt.
Maradtak-e magyarországi feljegyzések az
üstökösről? A csillagászattörténeti szakcsoport
adatgyűjtései szerint: igen.
Nagyon érdekes, hogy ugyanezt az üstököst
nemcsak észlelte, de Heveliussal egy napon
pillantotta meg először Nagyszombatban, az
ottani egyetem német származású tanára:
Johannes Misch, azaz Misch János. Latin
nyelven kinyomtatott füzetében megjelent
leírásának fordítása:
"A mondott 1661. esztendő februárjának 3.
napján, hajnali 4 órakor (...) itt
Nagyszombatban új üstökös láttatott világítani
a Sas és a Delfin csillagképeken túl, a
napéjegyenlőségtől keletre eső tájon, amely
kezdetben dárda, avagy lándzsa formájában
világolva látszott és megfigyeltetett: amely 14
napon át tartott ... én itt február 17. napján egy
hosszú, két domború (lencséjű) csillagnéző
csövön át utoljára fehérlő fényként láttam a
maradványait."
Azaz Misch János a kezdetben fényes
üstököst a legvégén halványsága miatt, már
egyszerű saját maga készítette Kepler-
távcsövével figyelhette csak. Ez a leírás egyben
az első, dokumentált hazai távcsöves
megfigyelés is!
Misch 1613-tól 1677-ig élt. A mai budapesti
tudományegyetem elődjén, a (Pázmány Péter
által 1635-ben alapított) nagyszombati
egyetemen tanított. A nagyszombati
kalendáriumokba Astrophilus (Csillagkedvelő)
álnéven írt csillagászati anyagokat.
Nagyszombat földrajzi szélességét olyan
pontossággal állapította meg, hogy az már
önmagában távcsőhasználatra utal.
Azért is örülhetünk ennek az 1661-es leírásnak,
mert Nagykanizsa - Székesfehérvár -
Esztergom - Vác - Hatvan - Eger - Békés -
Gyula - Arad városok és az ezektől délebbre
eső területek akkor a török uralom alatt voltak.
Eleve csak felvidéki és erdélyi megfigyelések
kerültek feljegyzésre, és csak ez az egy
kinyomtatott leírás maradt ránk.
Magyarországról sokan láthatták még ezt az
üstököst. Beszámolóik közvetlenül ugyan nem
maradtak meg, de eljutottak Európa távoli
tájaira: ezek közül egyben úgy maradt meg:
hogy ez magyarországi üstökös volt. Egy
francia nyelvű, Toulouseban kiadott négylapos
röplap ad nyomtatásban arról hírt, hogy
"1661 januárjában Magyarország keleti részén,
a keleti látóhatár fölött 58 fokkal nagy üstökös
látszott. A felső "pajzs" a pápára és a spanyol
királyra, az alsó sokkal fényesebb rész a
francia királyra vonatkozik".
Itt az ország keleti része nyilván Erdélyt jelenti.
A januári időpont aligha a Hevelius előtti
észlelésre, inkább a szöveg kalandos úton
bekövetkezett romlására utal.
A Misch-féle beszámolóhoz egy fametszetű
ábrát is közölt a nagyszombati egyetemi
nyomda. A rajzon az üstökös fényes, több
fokos fejjel és hátrafelé egyre keskenyedő 45
fok hosszú csóvával van a figurális csillagképek
közé rajzolva a Sas csillagképben.
Keszthelyi Sándor
Források:
- Prognosis Astrologica ex Martio-Saturnino
Cometa, Observato Tyrnaviae ... ab Astrophilo
Academico ibidem ... Tyrnaviae 1661.
(Asztrológiai jóslat a marsi-szaturnuszi
üstökösről, észleltetett Nagyszombatban, 1661-
ben... az ottani Akadémia Csillagkedvelője által)
- Apponyi Albert: Hungarica. Bd.4. Budapest.
1927. p. 82-83. Ap.2058. (a francia röplap)
- Szentpétery Imre: A bölcsészettudományi kar
története. Budapest. 1936. 77, 106, 108. p.
. Bartha Lajos: Egy háromszáz éves magyar
térkép, és a nagyszombati meridián kérdése =
Geodézia és Kartográfia. 1978. 5. sz. p. 383.
-Bartha Lajos: A nagyszombati csillagvizsgáló
előtörténete = Természet Világa. 1980. 8. sz.
p.373. Fametszettel.
-Fodor L. István: Üstököskutatás = Élet és
Tudomány. 1981. 7.sz. p.197.
- Bartha Lajos: A nagyszombati egyetem
csillagvizsgálója = Föld és Ég. 1983. 6. sz. p.
178. Fametszettel.
- Bartha Lajos: Nagyszombat, 1661. február 3-
17. = Élet és Tudomány kalendáriuma 1984-re
(naptár-rész). Fametszettel.
Keszthelyi Sándor (Köszö)