Dátum: 2002. április 12., 13:41
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: Tuzgomb 1940 majus 25-en
A Katona Pál családtagjai által Aszódról látott,
és leírt jelenség inkább fényes tűzgömbnek
tűnik. Ám, ezen a napon nincs a
gyűjteményemben ilyesmi. Mivel ennyire későn
(!) érkezett be a megfigyelésük: próbálkoznék
más akkori tűzgömböket ismertetni, hátha ezek
közül láthattak egyet.
1940. július 26-án este volt egy nagyon nagy
tűzgömb Magyarország északi részén.
Lassovszky Károly csillagász írja a
Csillagászati Lapok című folyóirat 4. évfolyama
1. számának 8. oldalán, hogy a fényes
meteorról 136 különböző írásos beszámoló
érkezett be meteorológusoktól és másoktól az
Országos Meteorológiai Intézetbe. A
meteorológusok az anyagot átadták a
csillagvizsgálónak, és Strommer Gyula
feldolgozta az észleléseket. Erről (állítólag) a
Csillagászati Lapok 3. évfolyam 113. oldalán írt
beszámolót.
Már ez a 136 észlelés is jó nagy szám! De "Az
Időjárás" című folyóirat 1940. évfolyama 229.
oldalán Bacsó Nándor arról ír, hogy "Az ország
nagy részén látott július 26-i meteort, amelynek
megfigyeléséről TÖBBEZER közlés érkezett a
(meteorológiai) intézetbe ... ezt 19 óra tájban
még felhőrésekben is észlelhette Galántán
Korbuly Pál járásbíró..."
Egy másik tűzgömb május végén volt.
1943. május 23-án este 10 óra 20 perc táján
óriási tűzgömb látszott Közép- és Észak-
Magyarország területén. Erről Kulin György írt
cikket a Természettudományi Közlöny 1944.
évfolyam januári számának 13-20. oldalára.
A nyolcoldalas cikkből kiderül, hogy a tűzgömb
keletről nyugatra haladt. 199 különböző
helységből 265 észlelő látta égi útját. A sok
észlelőt Kulinék egységes kérdőívekkel
keresték meg, és a leírásokat feldolgozták.
A tűzgömb kezdetét Kassa és Debrecen
közötti területen észlelték, Kulin számítása
szerint Tokaj felett 106 km-rel érkezett a
légkörbe, és Eger felett elhaladva, 22 km
magasan húnyt ki Gödöllő és Szada között.
A tűzgömb erős árnyékot vetett, telehold fényű
volt, sőt nappali fényt árasztónak is leírták. Sok
60-70 éves idős ember írta, hogy még egész
életében nem látott ilyen nagy fényű
hullócsillagot.
A tűzgömbbel egyidőben sok megfigyelő
hangot hallott: "kés-suhintásszerű, mások
hasító, sistergő, pattogó, süvítő, suhogó
hangról" írnak.
Nem tudni leesett-e, de a földfelülethez
viszonyítva pályáját végig követve (elhúzott
Budapest felett), a leesés valószínű helye:
Bicske-Torbágy-Alcsút (!) háromszögben
lehetett.
Ksz.
Keszthelyi Sándor (Köszö)