Dátum: 2002. május 3., 12:34
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: A legregebbi naporak
Kiss Gyula kérdezte, hogy mióta ismerik a
napórát? Milyen régi források említik, milyen
régi maradt ránk?
Ilyenkor rögtön előveszem Houzeau: A
csillagászat történelmi jellemvonásai című 1889-
es könyvét.
A görög tudósok (matematikusok, geométerek,
csillagászok) között nagy napóra tervezők is
voltak. Aristarchus, a pergai Apollonius,
Hipparchus tervezett és készíttetett napórákat.
A Kis-Ázsiából származó Anaximander az i.e
6. században Spártába hozott és állított fel
napórát.
Athénben i.e. 434-ben állítottak fel köztéren
napórát.
Syracusában az i.e. 4. század közepén a
Pentapyla-téren volt egy napóra, innen
szónokolt Dion --- írja Plutarchus.
Euklides i.e. 300 körül írta Elemek című művét,
abban ismerteti a gnómont, mint a napóra egyik
fajtáját (vízszintes köztéri térségre függőleges
árnyékvető mutatja az árnyék irányát és
hosszát).
Aristophanes: A nőuralom című művében a
653. versben írja, hogy akkoriban a nap
bizonyos időpontját a gnómon árnyékának
hosszával határozták meg.
Plautus (i.e. 254-184 között élt, azaz i.e. 200
körül) írja egyik vígjátékában: az élősdi haspók
elátkozza a napóra feltalálóját --- hiszen azelőtt
csak a hasa jelezte az ebédidőt, most pedig
csak akkor kap enni, amikor a napóra jelzi az
étkezés idejét!
Az athéni Szelek Tornya i.e. 300 körül épült. A
kis torony nyolcszögletű alaprajzú, a négy
főégtáj és a négy mellékégtáj felé néz, mutatva
a nyolcféle szélirányt. A torony felső részén,
mindegyik oldalon vertikális napórák vannak,
ezek ma is láthatók (1986-ban én magam is
észleltem).
A rómaiak nem lehettek valami nagy
napórakészítők, ők inkább a fegyveres
erejükben bízhattak. Feljegyzik, hogy Róma
városában az első napórát, egy gnómont a
Quirinus-templom közelében állítottak fel i.e.
292-ben. De ezt nem a rómaiak készítették,
hanem úgy zsákmányolta Papirius Cursor!
I.e. 187-ben aztán nem gnómont, hanem egy
valódi napórát hozatott Rómába Valerius
Messala konzul Cataniából, és azt a római
fórumon, a nyilvános szószék mellé állította fel.
Jobb lett volna, ha Róma szélességi körére
készítettek volna egy napórát, mert ez a
délebbről származó napóra itt pontatlanul
mutatta az időt. Az eltérést hamar észrevették,
de végülis 25 évvel később, azaz i.e. 162-ben
dobták ki a régit és raktak a helyére egy újabb,
pontosabb napórát.
Visszatérve még a görögökre: őbennük is
felmerült, hogy honnét ered a napóra. Egyik
felfogás szerint ez egyiptomi eredetű, hiszen
azt ők is sejtették, hogy többezer évvel korábbi
kultúrával rendelkeztek. Plutarchus például lerja
azt a napórát, amely a görög területeken
ismeretlen volt, de melyet ő Egyiptomban látott:
Ennek árnyékvetője a pólusra mutatott,
számlapja az égi egyenlítőre, és a napfény hol
a felső, hol az alsó oldalát sütötte a lapnak.
Mások szerint a napóra Babilónia szülötte.
Herodotos szerint a káldeusok készítettek
először napórát. Magát a szkafoszt (egy íves,
az éggömb földi negatívjához hasonló számlapú
napórát) az i.e. 3. században Berosus nevű
káldeus pap találta ki. Ez aztán elterjedt a
hellénizmussal és a római hódítással együtt.
Ilyen volt például Pompeiben is. A Vezúv
kitörésekor a várossal és lakóival együtt
betemette ezt a napórát is. 1854-ben régészek
ásták ki Pompeiben. Ma ott látható a
rommezőben kiállítva egy oszlopra rakva ez a
napóra. Megvan: mert erről a Kondorosi Gábor
(geológus-amatőrtársunk) szép képet készített.
Keszthelyi Sándor (Köszö)