Dátum: 2002. május 16., 20:29
Feladó: Posztobányi Kálmán --
Tárgy: Re: Akinek kerdese van ...
Sziasztok!
Távcsöves bemutatón hangzott el:
- Világvége? Az nem érdekel minket.
- De én harcolni akarok az áltudományok ellen,
úgyhogy most meg fogtok hallgatni.
Úgy érzem, most én is hasonló cipőben járok. :-)
Akinek nem mondok újat, attól elnézést kérek (PgDn !),
de remélem, akad itt olyan, akinek hasznosak az alábbiak:
Az ominózus cikk írta a közeledő bolygóról:
> pályája 3660 évente érinti a Naprendszerűnket
> Plútót elérve, - tehát a mi naprendszerünkbe való
> behatolás után kb. kilenc hónappal éri el és kerüli
> meg a Napot
A leírás alapján igen elnyúlt ellipszispályán kering az égites
t.
Kepler óta tudni kell azt, hogy a Naprendszerben a^3/T^2 = 1,
(nem ez a pontos képlet, de három tizedes pontosságnál megfelel)
ahol T a bolygó Nap körüli keringésideje évben,
a pedig a pálya félnagytengelye csillagászati egységben.
Mivel T=3660 év, ezért a=237 CsE. Mekkora lesz a
sebessége a Földnél? A
v^2 = 4*pi^2*(2/r - 1/a)
képlet szerint (r a bolygó pillanatnyi távolsága a Naptól)
v = 2*pi*sqrt(2/1-1/237) = 8,9 CsE/év .
Ez a Naptól távolabb ennél csak kisebb volt,
tehát a Plútó-Föld közötti 38 CsE távolságot
jóval több, mint négy év alatt tenné meg a bolygó.
Ennyit a kilenc hónapról. A hír szerzője nem ért
az égi mechanikához.
> ma már kis házi teleszkópokkal is észlelhető,
> néhány hónap múlva pedig már szabad szemmel is látható lesz
No de hol, melyik csillagképben? Milyen fényes? Ha ezek
nem derülnek ki, az állítás nem ellenőrizhető.
> Megjelenése okozta mar eddig is a
> Földön a rendkívüli időjárás változásokat.
Gravitációs ereje ilyet nem okozhat, hiszen a Föld,
és minden, ami rajta van, súlytalan a többi égitesthez képest.
Ami számít, az az árapály-erő, de az a távolság köbének
reciprokával arányos, tehát a Plútó távolságából nem
számít.
Annyi jóval nagyobb égitest van ennél sokkal közelebb, a Nap
kivételével mégsem venni észre ezek meteorológiai hatását.
(Hogy az időjárás rendkívüli, azt most nem vitatom.
Rábízom egy meteorológusra)
> A publikálók szerint a földnél 23-szor nagyobb
> bolygó vonzása olyan kihatással lehet bolygónkra, amely
megakaszthatja
> forgását, megcserélheti ideiglenesen a pólusokat.
Az égimechanika szerint egészen más hatások lépnének fel.
Különösen az "ideiglenesen" jelző tetszik nekem.
Még jó, hogy nem véglegesen. :-)
> De mindenki felidézhet emlékeiből ide vonatkozó történéseke
t.
Miről van itt szó? (A szerző mintegy rákacsint az olvasókra:
"Hiába brekegnek a szkeptikusok, mi tudjuk, amit tudunk.")
> A katasztrófa terv akkor lép életbe amikor már
> a bolygó is szabad szemmel látható lesz
> állítja M. Hazlwooda, a kérdés szakértője.
Ha valóban közeledne egy ilyen, akkor a bolygók
helyzete az égbolton már most több fokkal eltérne
a csillagászati évkönyvekben előrejelzett helyzettől.
Ezt nehéz volna eltitkolni: az amatőrcsillagászok észrevennék.
Egy sci-fi ('száj-fáj') mü kapcsolódik a témához:
Hoyle: A fekete felhő. Igen emlékezetes belőle
az a rész, ahol a mükedvelő csillagász beszámol
felfedezéséről. Nem is olyan könnyü "összeesküdni".
Üdvözlettel:
Kálmán