Dátum: 2002. november 15., 13:36
Feladó: Farkas Boglarka --
Tárgy: Rekord vulkankitores
Gigaszi vulkankitorest figyeltek meg a Jupiter Io nevu holdjan. A
szakemberek szerint ez volt a legnagyobb ilyen esemeny, amelyet valaha is
tapasztaltak a Naprendszerben.
A felvetelek alapjan a forro gazoktol hajtott lava tobb kilometeres
magassagig lovellhetett fel (az Io termeszetesen joval kisebb tomegu egitest
Foldunknel), majd tobb szaz negyzetkilometeres teruletet borithatott be a
hold felszinen. "Vilagos szamunkra, hogy ez volt a legnagyobb energiaju
kitores, amelyet valaha lattunk a Foldon vagy az Ion" - mondja Franck
Marchis (University of California, Berkeley), a felvetelek elemzesenek
vezetoje.
A kitores meg 2001 februarjaban tortent, az Io vulkanikus aktivitasanak
rendszeres megfigyelesi programja kereteben. A Hawaii-szigeteken levo
Keck-teleszkopok altal az infravoros tartomanyban keszitett kepek azonban
csak most kerultek elemzesre. A Keck-teleszkopok az un. adaptiv
(alkalmazkodokepes) optika hasznalataval - amely ellensulyozza a legkor
torzito hatasait - igen reszletgazdag kepeket keszithetnek ennyire tavoli
egitest felszinerol is (a kepek felbontasa kb. 100 meter/pixel).
A becslesek szerint a kitoresben felszabadult energia kb. 78 000 gigawatt
lehetett. (Osszehasonlitaskeppen: az Etna 1992-es, utolso nagyobbnak
mondhato kitoresekor mindossze 12 gigawattnyi energia szabadul fel.) Ehhez
hasonlo tuzhanyo-tevekenyseg sajat bolygonkon csak a foldtorteneti multbol
ismert (peldaul a sziberiai- es indiai bazaltplatok keletkezese).
Az Io a Naprendszer vulkanikusan legaktivabb egiteste. A vulkanizmus
erdekessege, hogy reszben a foldi lavakhoz hasonlo anyagokat szolgaltat,
reszben pedig hatalmas kenes felhok dobodnak ki a kraterekbol. A kilovellt
anyag sebessege elerheti a 3600 km/h-as erteket es 250 km-es magassagig,
vagy meg magasabbra is felhatolhat. Mivel ez a Jupiterhez legkozelebb eso
Galilei-hold, valoszinu, hogy a bolygo gravitacios ereje az, ami a
kitoreseket eloidezi. A Jupiter tomegvonzasa miatt ugyanis az Io felszine es
belseje allando un. arapalyeroknek van kiteve. Maskeppen fogalmazva: a
Jupiter hatasa tobbek kozott abban nyilvanul meg, hogy ide-oda "vonszolja",
"gyotri" holdjanak anyagait, amely az igy fellepo surlodas miatt reszlegesen
megolvad. (A folyamat hasonlo a Hold hatasara bekovetkezo foldi
tengerjarashoz, de az Ional szilard anyagok lassabb mozgasarol van szo.)