Dátum: 2003. január 17., 10:53
Feladó: Muntág András --
Tárgy: Re: Történeti kérdés
Kedves Tibor és Csillagtörténészek!
> Most jön a kérdés, pontosabban kérdések: Ptolemaiosztól
> maradt-e fenn valami adat, vagy rajz a tavaszpont akkori helyzetérol?
> (Melyik csillaghoz-csillagokhoz esett legközelebb?) Hipparkosztól ma
radt-
> e ránk valami hasonló? Az eredeti munkák valami elérheto nyelven
> fellelhetok-e? (Magyar, angol, német kerülhet szóba nálam.)
1. Elöljáróban kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy Hipparkh
osz-párti
vagyok. Annak ellenére, hogy Hipparkhosztól (kb. Kr.e.190-120)
tudomásom szerint egyetlen fiatalkori kommentáron kívül semmi nem
maradt
ránk közvetlenül. És az sem zavar (nagyon), hogy ezt a szimpátiá
t nem
tudom igazán megmagyarázni.
2. Az említett kommentár Aratos (Kr.e.315-240) "Phainomena" c.
költeményéhez fűz megjegyzéseket. Ez a költemény Eudoxos (Kr
.e.408-
350) munkájának hexameterben való visszaadása. Eudoxos, aki kortá
rsa
volt Euklidesznek, szintén csak közvetve maradt ránk, mivel írás
ai elvesztek,
de ilyen utalásokból tudjuk, mivel foglalkozott. Ugyanez áll Hippark
hoszra
is. Legfontosabb forrásaink Hipparkhoszról Ptolemaiosz (Kr.u.100?-178?
.)
"Syntaxis mathematica" (ez torzult a görög-arab-latin úton "Almagest
"-re) és
Sztrahón (Kr.e.64-Kr.u.19.)"Geographika" c. műve.
3. Hipparkhosz munkássága sokrétű, de nekem úgy tűnik, minden
azonos
problémakör köré csoportosul. Címszavak: bolygómozgás, epici
klus,
gnomon, földrajzi szélesség, pólusmagasság, trigonometria, csill
agkatalógus,
csillagok fényessége, napok hosszának változása, az év hossza
(sziderikus
és tropikus), a tavaszpont vándorlása stb. Lám az látszik, hogy
a napkeltétől
napnyugtáig valamint éjszaka Hipparkhoszt az érdekelte, hogyan mozog
nak
az égítestek. Közben érintőlegesen megalkotott egy szinusztábl
ázatot
(pontosabban: körívtáblázatot), egy csillagkatalógust és egy o
lyan
matematikai modellt, amely képes volt a geocentrikus rendszeren belül
kielégítően leírni (sic! és nem megmagyarázni) a bolygók sza
bálytalannak
tetsző mozgását a csillagok között.
4. A kérdésedre térve: felfedezte, hogy Kidinnu, Timokharisz (Kr.IV.
sz.) és
mások méréseitől eltér a csillagok Tavaszponttól (vagy napford
ulóponttól
stb.) való távolsága. Így pl. a Spica zodiákus helyzete mintegy
2 fokot
változott Timokharisz méréseihez képest (majd újabb 4-et fog Pto
lemaioszig
elmászni). Ebből Hipparkhosz arra következtetett, hogy a Tavaszpont
100
évenként 1 fokot vándorol az ekliptikán. (Az arabok 200/3 év/1fo
k, a
maiak 71,66-ot mondanak.) Ezekből az adatokból úgy tűnik, hogy
Kr.u.350 táján lehetett a Spica hosszúsága 12h00m (ma: 13h25m kö
rül, de
nézd meg valami katalógusban).
5. Számításaim szerint a Spica koordinátái hozzávetőlegesen:
Hipparkhosz idejében: 11h35m és 0d40m
Ptolemaioszkor 11h50m és -1d00m lehetett.
Az őszpont koordinátái: 12h00m és 0d00m :-)).
6. Az eredeti "munkák" ez esetben az "Almagest"-et jelenthetik. Tudtomma
l
németül elérhető (én személyesen egy 1910-es évekből való
példányt láttam
egy német pasasnál), valamint idézeteket látok itt-ott munkákban
megjelenni.
Magyarországon a legtöbbet ezekkel a kérdésekkel Szabó Árpád
professzor úr foglalkozott. (Ha valakinél van elfekvő példány
AKÁRMILYEN nyelven, megveszem..-))))) )
Tisztelettel:
Muntag András