Dátum: 2003. január 27., 9:42
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: Csillagaszati ko(szo)nyvismertetesek 181.
HUNNIVÁRI Zoltán:
Liudprand és az i.sz. 968-as esztendő.
A szigorú forráskritika talaján álló 19-20.
századi történelemtudomány esete a Gergely-
naptárral. A megkerült Szoszigenész instrukció
a Julián-naptárhoz.
Dráma egy felvonásban.
Budapest, 2002. Transtrading kiadás, 123 old.
Ára: 1950 Ft.
NAGY TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁSOK sorozat.
Kapható a könyvesboltokban, leginkább a
Magyar Ház könyvesboltjaiban (14 városban). A
kiadó címe: Transtrading KFT. 1029. Budapest.
Előd vezér u. 11.
Remélem minden csillagász ismeri Liudprand
nevét?! Mert neve ott van a Napfogyatkozás és
honfoglalás (Bp. 2000. MCSE) kötet 25.
oldalán, mint az egyetlen, aki "eltalálta" a
magyarok bejövetelének - csillagászatilag
igazolt - évszámát: a 895-öt!
Liudprand, Cremona püspöke, korának nagy
tudású, művelt, nyitott szemű politikusa volt.
Sikertelen bizánci követjárásából hazafelé Korfu-
szigetén leült ebédelni, ám étkezését egy teljes
napfogyatkozás "zavarta meg", írja bosszúsan
naplójába a dátumot: 968. december 22-ét.
Újabb véletlen?
Ez persze nem a mai naptárunk szerint
értendő. Mert mindenhol, mindenki, minden
1582 előtti eseményt a Julián-naptár szerint írt
le. István királyunk 1038. aug. 15-én húnyta le
szemét, a mongol sereg Muhinál 1241. márc.
12-én győzött, Mátyást a Duna jegén 1458. jan.
24-én kiálltják ki királlyá, Mohácsnál 1526. aug.
29-én nem győztünk, stb. Nem a mai (Gergely)
naptárunk, hanem az akkori szerint. Ha már
őseink így írták, ma is így írjuk ezeket a
dátumokat, és ünnepelünk, vagy búslakodunk
ezek évfordulóin.
Hunnivári eddigi könyveivel a magyar őstörténet,
népünk eredetét kutatta. Izgalmas kérdéseket
(élve)boncol, merészen, kiváló tollával. A hazai
(hivatalos) történészeket nem kíméli, nem is
szereti. Igaz, ők se őt! Viszont a hazai
csillagászok iránt (egyenlőre) nagy tisztelettel
viseltetik: minden vitatott történettudományi
problémát hajlandó az asztronómia ítélőszéke
elé tárni.
Könyvében a naptár közismert történetét
ismerteti: az idő fogalma, mérése, a
naptárkészítés rejtelmei, Szoszigenész, Julius
Caesar naptárreformja, az i.e. 46 (a zűrzavar
utolsó éve), majd az i.sz. 12-ig tartó újabb
zavarok. Sorvezetőül Schalk Gyula könyvét
használja, közérthetően előadva,
csillagászatilag kifogásolható elemek nélkül.
Csak részben csillagászati a könyv. Nagyrészt
a hazai történettudomány nyert vele: Liudprand
írásainak magyar nyelvű közzétételével, és
magyarázatával. De a köszönetnyilvánítás
legyen a történészek dolga....
Időutazó volt-e Liudprand? Látta-e Korfun a
napfogyatkozást? Vagy csak utólag számította
ki adatait?
A csillagászat iránt érdeklődő, ha napjaink
legnagyobb napfogyatkozás-szaktekintélyének:
Fred Espenak-nak az oldalára látogat (Five
Millenia Catalog of Phases of the Moon -1999
to +3000
http://sunearth.gsfc.nasa.gov/eclipse/phase/phasecat.html
a
http://www.kormendplaza.hu/tuboly/ honlapján is
elérhető az 5000 év holdfázisainál) megnézheti,
hogy 968. dec. 22-én 09:32 UT-kori újholdkor
bekövetkezett-e napfogyatkozás, vagy sem.
(KSZ)
Keszthelyi Sándor (Köszö)