Dátum: 2003. január 31., 14:08
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: Guzsik Tamas (1947-2002)
Kedden délután beültem a könyvtárba. A Műemlékvédelem legutóbbi tíz
évfolyamát lapozgattam át: napórák és középkori templomok okán. Már
esteledett, alig láttam. Na, gondoltam: végre vége. Éppen a legutóbbi
számhoz értem, de az kisett a kezemből, mert azt a döbbenetes hírt
láttam benne, hogy Guzsik Tamás 55 évesen meghalt!
Építész volt, főleg építészet-történész. Lelkes hallgatóként benn
maradt a Műegyetem építészkarán, az éptört-tanszéken, kezdetben
demonstrátor, majd tanársegéd, végén már docens lett. 1971 őszétől
személyesen is láthattam, hallhattam. Jó hangulatú építészettörténeti
kirándulásain részt vehettem. A Bercsényi utcai építész-kollégiumban
volt nevelőtanár is, így évekig egy fedél alatt éltünk. A zsámbéki
templomromból doktorált 1974-ben. Első komolyabb munkája az óbudai,
Mókus utcai (napórás) kolostorrom helyreállítása volt. Inkább az
egyetemi oktatói munka és a történeti kutatások foglalkoztatták.
191 publikációja jelent meg.
Konkrétan: nem csillagászkodott. A vallás- és egyháztörténet, a
középkori templomok, a szerzetesrendek építészete, kronológiája,
keltezése érdekelte. A Magyarországon csaknem elpusztult templomok,
romok építési idejét remélte a középkori templomirányokból
(védőszent, napkelte, Julián-naptár miatti eltérés) meghatározni.
Akkor fordult a csillagászok felé. 1975-1980-ig 231 hazai középkori
templom irányát mérte meg, és publikálta. Építészet(történész)
szemmel közeledett egy (valószínűleg) csillagászati problémához.
Az MCSE felkérésére az 1997-es Meteor csillagászati évkönyvbe adott
cikket a régi templomaink kelettől való eltérésének lehetséges
okairól. Munkásságáról megemlékezhettünk a Napfogyatkozás és
honfoglalás című 2000-ben megjelent MCSE kiadványban is.
Amit Lakits Ferenc elkezdett, abban eddig Guzsik Tamás jutott a
legtovább. Ám nem érhette meg, hogy a magyar középkori templomok
orientációjának kérdéskörének végére járjon valaki. Reméljük, hogy
mindenki más épségben, jó egészségben megérheti: hogy valamennyi,
azaz 1200 középkori templomunk irányát megmérik, személyesen, azonos
műszerrel, azonos módszerrel és ezt egy jó év múlva publikálni is
fogják!
Guzsik munkássága folytatódik. Minden cikke megvan fénymásolatban.
Minden mérési adata benn van a számítógépben. És amikor 1995-től
máig, sokszor esőben, kánikulában, szúrós bokrok között, négykézláb
mászva sehogy sem találtunk (nejemmel) egy-egy templommaradványra:
mindig Guzsik nevét emlegettük. Csak keressük, mert ha ő is látta,
biztosan meglesz, megtaláljuk és megnézhetjük, megmérhetjük mi is!
Rabb Péter írt róla személyes hangú nekrológot (Műemlékvédelem 2002.
évf. 5.sz. 307-311.old.), a cikk utolsó képe a jól ismert
Szentléleket ábrázolja. Guzsik Tamás már kis korában is
Bükkszentléleken nyaralt sokszor, a turistaházban (a későbbi Meteor
Távcsöves Találkozó színhelyéhez közel). Szentlélek pálos
kolostorromja később is legkedvesebb helye volt, a sok-sok pálos
kolostor sorában, amelyeket olyan szeretettel (és alapossággal)
kutatott.
Nem távolodott el tőlünk 2002. jún. 11-iki halála után sem.
Végakaratának megfelelően hamvait a Bükkben, a keletre eső, 764 m
magas Örvény-kő szikláiról szórták szét a szélbe.
...
Keszthelyi Sándor (Köszö)