Dátum: 2003. február 5., 7:27
Feladó: Morpheus --
Tárgy: Óriásbolygó
SZiasztok csillázók!
Az imént olvastam éppen az origón a következőket, gondolom érdekli azt
aki még nem hallotta! :
Egy nemzetközi csillagászcsoport olyan Naprendszeren kívüli bolygót fedezett
fel, amelyet hamarosan saját csillaga fog bekebelezni. Mintegy ötmilliárd év
múlva hasonló sors vár Földünkre is.
A most felfedezett idegen világ a HD 47536 jelzésű csillagóriás körül
kering - ez a legnagyobb eddig ismert csillag, amelynek bolygója van. A
számítások szerint néhány tízmillió év múlva - ami csillagászati időskálán
csupán egy pillanat - a csillag elnyeli kísérőjét. A csillagfejlődési
elméletek szerint hasonló sorsra jut a Föld is, bár saját kozmikus
tragédiánk még legalább ötmilliárd évet várat magára.
A HD 47536 (jobbra) körül keringő bolygót európai és brazil csillagászok
fedezték fel az Európai Déli Obszervatórium (ESO) La Silla
obszervatóriumából (Chile, Atacama-sivatag). Eddig mindössze három olyan
csillagot ismertünk, amely nagyobb a Napnál és bolygója van (HD 27442, iota
Draconis és gamma Cephei). A 396 fényévnyire lévő HD 47536 azonban messze a
legnagyobb közöttük: átmérője kb. 33 millió kilométer, azaz a Nap
átmérőjének mintegy 23-szorosa.
A csillag körül keringő planéta második legtávolabbi az eddig ismert kb. 100
exobolygó közül. Keringési ideje 712 nap, tömege a Jupiterének 5-10-szerese.
Csillagtávolsága kb. 300 millió km (a közepes Nap-Föld távolság kétszerese).
Ez biztonságos távolságnak tűnik, ám idővel egyre csökken - a csillag
ugyanis táguló állapotban van, s a számítások szerint néhány tízmillió év
múlva akkorára dagad, hogy elnyeli kísérőjét.
A bolygó azonban már bekebelezése előtt pokoli hellyé válik: az egyre
emelkedő hőmérséklet miatt elveszti légkörét is. Mintegy 5 milliárd év múlva
a Földre is ez a sors vár: a vörös óriássá duzzadó Nap sorban elnyeli a
Merkúrt, a Vénuszt, s feltehetően az akkor már élettelen, megolvadt
felszínű, egyetlen gigászi lávatengerként forrongó Földet is.
A HD 47536 baljós sorsú kísérőjének felfedezése alátámasztja azokat az
elméleteket, melyek szerint néhány csillag szokatlanul magas lítium-tartalma
egykori bolygók elnyelésének köszönhető.[origo]
Am. Csill. Üdv.
Dávid