Dátum: 2003. február 10., 12:54
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: Csillagaszati ko(szo)nyvismertetesek 183.
McGRATH, Alister E.:
Tudomány és vallás.
Bevezetés.
Fordította (Science and Religion. An introduction 1999-es eredetiből)
Gyárfás Vera. Lektorálta: Kampis György. Tóth Mihály (PPKE BTK)
magyar nyelvű ajánlott irodalom jegyzékével.
Budapest, 2003. Typotex Kiadó. (ELTE Tudománytörténet és
Tudományfilozófia Tanszéke támogatásával) Bornus Nyomda (Pécs).
332 old. Ára: 2800 Ft.
Könyvesboltokban kapható. A Typotex Elektronikus Kiadó KFT. (1024.
Budapest, Retek u. 33-35.) címén is vásárolható.
A kötet a (természet)tudományok és a (keresztény) vallás bonyolult
kölcsönhatásait mutatja be, a középkor végétől napjainkig. Közismert,
hogy mindkettő elbeszélt sok szépet és jót: az égitestekről, a
világegyetemről, a térről, az időről, az egész keletkezéséről, a
kozmológiáról. Így nem csoda, hogy sokszor a csillagászat is
belekeveredett ebbe a történetbe.
A 16. század közepétől, a 18. század elejéig, amikor Kopernikusz,
Brahe, Kepler, Galilei, Newton elméletei, törvényei, felfedezései
megújították a csillagászatot: mindezek erősen hatottak a vallásra
is. Ne gondoljunk mindig rosszra: Newton világképe (a világ egy
mechanisztikus gépezet, mindent fizikai és égi törvények irányítanak,
minden egy jól megszerkesztett óraműre, no és persze az "Órásra"
mutat) kitűnően megfelelt az egyháznak is.
Vagy az "egy jelenség kétféle természete", amellyel kénytelen a
kvantummechanika a fény kettős (hullám is, részecske is) természetét
jellemezni, érdekes párhuzamot mutat a megváltó kettős (isten is,
ember is) természetével.
Akadtak időszakok, országok, gondolkodók mindkét oldalon: akik a
tudomány és a vallás szembenállását hirdették és szenvedték. Máskor
és más helyen a szövetséget, az együttműködést is keresték. Ennek az
iszapbirkózásnak a története ez a könyv.
Szó esik az elmúlt századok sokféle isten-bizonyítékáról, melyeket a
nyugati kereszténység előhozott a logikára, a filozófiára, és a
természettudományokra támaszkodva. Ilyesmi manapság is akad. A szerző
ismerteti napjaink két nagy elméletét: az ősrobbanást és az
antropikus elvet (az intelligens élet ritkaságát és célzatosságát a
kozmoszban). Ezekkel a csillagászok dolgoznak, ám az egyház rögtön
nagy örömmel fogadta mindkettőt. Könnyű kitalálni, hogy miért.
A vallás-és tudomány-történeti könyv olvasmányos, lényegre törően
megírt, jól fordított. Talán nyíltabbak, toleránsabbak, megértőbbek
leszünk olvasása által! Adja Isten!
(KSZ)
Keszthelyi Sándor (Köszö)