Dátum: 2003. február 13., 14:33
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: Kopernikusz, a kozgazdasz
Kopernikusz (1473. február 19 - 1543. május 24.) foglalkozott közgazdasági
kérdésekkel is a gyakorlatban és elméletben egyaránt.
Nagybácsija, a warmiai püspök udvarában él 1503-1512-ig. A warmiai káptalan
kancellárja 1510-1513-ig. A káptalani birtokok jószágigazgatójaként az olsztyni várban él
1516-1519-ig. Majd Fromborkba költözik, és a káptalani birtokok felügyelője 1520-1522-
ig. A warmiai püspökség általános felügyelője 1523 októberéig, majd a káptalan
kancellárja 1523-1525-ig. Kis szünet után, újra a káptalan kancellárja 1528-1529-ig,
majd káptalani felügyelő 1530-1532-ig, és 1534-1537-ig.
Ezekben a pozícióiban évtizedeken át a gyakorlatban folyamatosan foglalkozott a
káptalan és a püspökség gazdasági ügyeivel, birtokaival, épületeivel, háborús
pusztítások utáni károk helyreállításával, békeidőben az egyházi földeken folyó munkák
irányításával. Részletes számadáskönyveket vezetett. Figyelemmel kísérte a pénz
értékállóságát vagy romlását is.
A napi teendői és tapasztalatai sarkalták közgazdasági kérdések elméleti vizsgálatára.
Először 1517. augusztus 15-én készít egy pénzügyi értekezést. Az után megír egy, a
pénzreformról szoló értekezést, melyet 1522. márciusában ad át a porosz
tartománygyűlés résztvevőinek. Majd kidolgozza a pénzreformról írt értekezésének
végső változatát (Monetae cudendae ratio), és ezt 1528-ban a porosz tartománygyűlés
tanácskozása elé terjeszti Malborkban és Elblagban. Később is közgazdászkodik: 1531-
ben Olsztyn városa részére egy kenyér-árszabályozást dolgoz ki a mellesleg
csillagászkodó Kopernikusz.
Mindez a Barbara Bienkowska szerkesztette: Kopernikusz és kora. Budapest, 1973.
Gondolat K. könyvben megjelent 10 tanulmány egyikében olvasható. Éspedig Jerzy
Dobrzycki: Nicolaus Kopernikusz életének és alkotó munkásságának főbb állomásai
tanulmányban az 57-60. oldalon. Ugyanebben a könyvben van a 159-174. oldalon
Edward Lipinski: Nicolaus Kopernikusz, a közgazdász című írása, amely közgazdász
szemmel ismerteti Kopernikusz pénzelméletét, pénzverésről írt tanulmányát, pénzügyi
reformjavaslatait. Az említett pénzügyi tanulmányt Kopernikusz életében nem
nyomtatták ki, arra csak 1816-ban latin és lengyel, 1934-ben francia, 1955-ben angol
nyelven kerített sort a hálás utókor. (199. old.)
Egy másik magyar nyelvű, inkább ifjúsági regényben (Michal Rusinek: Kopernikusz.
Életrajz és korrajz. Budapest, 1973. Móra K.) az 50-53. oldalon külön fejezet van, ezzel
a címmel: Traktátum a jó pénzről. Itt az 1528. első felében végleges formába öntött
tanulmány címét így írja Monete cudente ratio (A pénzverés módja). A könyv szerint ez
a közgazdasági és pénzügyi műve nagyobb hatású volt Kopernikusznak a saját
korában, mint csillagászati tevékenysége.
Róka Gedeon: Kopernikusz (1473-1543) címmel terjedelmes értekezést készített
(Csillagászati évkönyv az 1973. évre, Budapest, 1973. Gondolat K., 136-163. old.). Itt
igen röviden említi meg (a 146. oldalon) Kopernikusznak ilyen ténykedését, és munkáját
az "Elgondolások a pénzverésről" címűnek fordítja le.
Hosszan ír Kopernikuszról Arthur Koestler, nagy könyvében (Alvajárók. Budapest, 1996.
Európa K., 151-288. old.), de éppen csak megemlíti pénzverési vonatkozását.
Szerencsére a 137. számú lábjegyzetben, a 758-759. oldalon részletezi az ügyet,
elmesél néhány részletet. Így azt is, hogy a tisztelt utókor öt évszázada azon vitatkozik,
hogy Kopernikusz német volt-e, avagy lengyel. A német-pártiak felhozzák, hogy a
nevezetes közgazdasági tanulmányt Kopernikusz eredetileg, 1522-ben németül írta, és
így terjesztette a porosz honfitársai elé. Csak a második változatot, 1528-ra készítette el
(azt sem lengyel, hanem) latin nyelven. A lengyel hazafiak persze Kopernikusz
lengyelségét olyan magától értetődőnek tekintik: mint azt, hogy a Föld a Nap körül
kering! Ők meg kitűnő bizonyítéknak veszik, hogy a pénzverési tanulmányában a
lengyel Kopernikusz, a pénzérmék egyik felére a lengyel királyi korona képét javasolta
veretni.
Magyarul ezekben a könyvekben olvashatunk Kopernikusz pénzügyeiről, anti-inflációs
elképzeléseiről. A tanulmányok végén további irodalmi utalások, művek vannak,
melyek felkutatásához nyilván a lengyel, a német, a latin, esetleg az angol nyelv is jól
jön.
Keszthelyi Sándor (Köszö)