Dátum: 2003. február 27., 12:14
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: Csillagaszati ko(szo)nyvismertetesek 195.
LÓKI József:
Távérzékelés.
Földrajz tanárszakos és szakgeográfus hallgatók
számára.
Lektorálta: Büttner György.
Debrecen, 1996. Kossuth Lajos Tudományegyetem
Természettudományi Kar, Kossuth Egyetemi Kiadó,
KLTE sokszorosítóüzeme, 113 old. (62 ábra és
4 színes képtábla)
Jegyzetboltokban vásárolható.
A rejtélyes cím: a Föld körül keringő műholdakról
történő távérzékelés témakörét ismerteti. Sokféle
(nyersanyagkutató, mezőgazdasági, hidrológiai,
meteorológiai, geológiai, erdészeti, térképészeti,
stb.) célra szánt műholdat alkalmaz korunk. Ezek
műszerei több száz km magasságból nagy
területet térképeznek fel. Gyorsan nyújtanak
információkat, egységes szempontokkal és
módszerekkel. A könyv mindezek technikai
alapjait ismerteti.
A távérzékelés története és alapelvei után, a
műholdakat, égimechanikájukat, majd a
regisztrálást, az űrfelvételek közvetítését és
kiértékelését mutatja be. Az egyes
műholdrendszerek rövidítéseit, mozaikszavait
nyilván olvastuk már: LANDSAT, SPOT, IRS,
ERST, METEOR, METEORSAT, SEASAT,
NIMBUS, NOAA, TIROS, stb., most kissé
részletesebben képet kapunk ezekről.
Mindez 1959-1960-ban kezdődött el. Eleinte
katonai alkalmazással, de hamar a mindennapi
élet része lett. A meteorológusok műholdképek
elé állnak a televizióban. Mezőgazdasági
termésmennyiségeket becsülhetünk az űrből.
Építményeket, vagy vízzel elöntött területeket,
vagy környezetszennyezés nagyságát és
fokozatát mérhetjük fel. A GPS helymeghatározó
műholdas rendszer jó a gépkocsinkat eltolvajlók
ellen, de éppen ilyen hasznos az
orvhalászoknak is.
(KSZ)
Keszthelyi Sándor (Köszö)