Dátum: 2003. február 28., 12:56
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: Csillagaszati ko(szo)nyvismertetesek 197.
MARX György:
Atommag-közelben.
Lektorálta: Sükösd Csaba, Tóth Katalin,
Veszprémi Nóra.
Szeged, 1996. Mozaik Oktatási Stúdió, Szegedi
Nyomda, 246 old. Ára: 1350 (kötve 1680) Ft.
Könyvesboltokban kapható (volt). A Mozaik
Oktatási Stúdió címe: 6723, Szeged, Debreceni u.
3/b., honlapjukon ma is szerepel ez a könyv.
http://www.mozaik.info.hu/Homepage/
Az "Asztrofizika" fejezet csak a 64 - 106. oldalak
közötti, de a könyvet át-átlengi a csillagászat.
Igaz, az atomfizika felöl közelít az asztrofizika felé.
A radioaktivitással az égitestek korát is
megmérhetjük. A Nap, vagy a többi csillag
fejlődése, energiatermelése, stabilitása (vagy
instabil volta) az atommag-fúzióval írható le.
A kötet részletesen, a folyamatok leírásával és
képleteivel ismerteti a naptípusú, a vörös óriás,
a fehér törpe, a neutroncsillag, a szupernóva, a
fekete lyuk állapotot, és magát az ősrobbanást is.
Ezen kívül csillagászati kérdés: a kozmikus
sugárzás, a meteorok, a Naprendszer keletkezése,
a bolygókat alkotó elemek radioaktivitása. Főként
a Földön található elemek gyakorisága, eredete
érdekes: mert elemeink nagy része csakis
szupernóva robbanásokból származhatott.
A lényegre törő, alapos, komoly szövegrészeket:
idézetek, versrészletek, könnyedebb történetek
oldják. Tankönyvszerűen, érdekes kérdéseket tesz
fel a szerző, amelyekre azután valahol később
szellemes válaszok jönnek elő.
Persze jönnek nehezebb dolgok is: az atomenergia
"nem-éppen-békés-célú" használata. Szerencsére
az atombomba körül sürgölődő tudósok titka nem
szivárgott ki. Ha nem akarták, hogy lehallgassák
őket: egymás között egyszerűen magyar nyelven
kezdtek beszélni! Ez Marx György egyik kedvenc
témája: a magyaros marslakózás. A másik
kedvence: a Gaia-elmélet.
Szerencsére nincs köze a csillagászathoz,
legfeljebb az: mindannyian szenvedő alanyai
voltunk a Naprendszer harmadik bolygóján
1986. április 26-án hajnalban történteknek, még
azok is akik embrionális állapotban léteztek.
Nemigen olvashattunk ennél olvasmányosabb,
de mégis szakszerű, képletekkel teletűzdelt
leírását ennek a drámai nukleáris balesetnek és
sugárszennyezésnek, mint amit itt élhetünk át
újra: a Csernobilban történtekről és utóhatásairól.
Marx György csillagász végzettségű volt
(1950-ben végzett az ELTE-n,
matematika-fizika-csillagászat szakon), ám
híres akadémikusunk inkább atomtudósként volt
(éppen ismeretterjesztő munkásságaként is)
közismert és közkedvelt. A könyv utolsó idézete:
"Most hozzád megyek, gyönyörű atomi élet! Hogy
az atomszövetbe zárt Halandó-Végtelen
találkozzon a Nyitott Végtelennel! Hozzád megyek..."
még időszerűbb: 2002. december 2-a óta.
(KSZ)
Keszthelyi Sándor (Köszö)