Dátum: 2003. március 3., 9:24
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: Csillagaszati ko(szo)nyvismertetesek 198.
HUNNIVÁRI Zoltán:
Hungár naptár (H.C.)
Jézus Krisztus Kr. u. 194-ben született.
Budapest, 2002. (A Gergely naptár szerint), 1802.
H.C. (Hungarian Calendar) Transtrading Kiadó,
144 old. (+ 23 ábra, 1 kihajtható melléklet)
Ára: 1000 Ft.
Kapható a könyvesboltokban, leginkább a Magyar
Ház könyvesboltjaiban (14 városban). A kiadó
címe: Transtrading KFT. 1029. Budapest. Előd
vezér u. 11.
Nyugodtan elfelejthetjük a könyv megjelenése utáni
első izgalmakat. Ez a könyv nemcsak, hogy teljes
egészében csillagászati illetve csillagászattörténeti
témákat vizsgál --- de azt szakmailag
nem-kifogásolhatóan teszi. Sok, érdekes és értékes
forrást összegyűjtve, azokat szakszerűen, logikusan,
számításokkal, táblázatokkal, grafikonokkal,
térképekkel illusztrálva elemez bizonyos
tudományos kérdéseket.
A vizsgált kérdéskör az, ami első pillantásra furcsa,
sőt meghökkentő! Jól számolta-e az emberiség a
napokat és éveket, naptáraival? Betoldhattak-e két
(meg nem történt) évszázadot utólagos csalással
a történelmünkbe? Vannak-e naptárunknak
ilyenirányú gondjai, vagy minden rendben van?
Csak nem tilos egy ilyen kérdéskört feltenni, majd
tudományosan megvizsgálni? A történész szerző
oldalát furdalta a kíváncsiság, és bizonytalankodó
történészkollégái helyett a másik oldalhoz fordult.
Humán helyett, a reál tudományok művelőihez:
csillagászokhoz, amatőrcsillagászokhoz,
csillagászattörténészekhez, a csillagászat
kedvelőihez. Mit szólnánk mindezekhez?
A szerzőnek tisztelettel megköszönjük: élvezetes,
és olvasmányos csillagászattörténeti tanulmányát.
Kiváló stílusát, csillagászatilag értékes adatait,
fordulatos oknyomozását követve: jól szórakoztunk,
és néhány érdekességről is tudomást szereztünk.
És a lényeg: láthatóan nem sikerült bizonyítania,
hogy időszámításunkkal valami gond lenne! Nem
vettek ki belőle, nem toldottak bele titokban éveket
vagy évszázadokat. Köszönjük az időutazást
"Naptárországba", köszönjük a témakör tudományos
vizsgálatát, de (legalábbis ezen könyv alapján)
minden rendben van!
Az idő-számlálás helyességét csillagászati
módszerekkel ellenőrizni lehet. Ezek közül a könyv
kettőt tárgyal részletesen.
Az egyik nagy kérdéskör: maga a naptár története.
Hiszen a trópikus év (365 nap 5 óra 48 perc 46,7
másodperc) nem-kerek-napnyi hossza, és az egész
számú napokból összeállított naptár: állandó
figyelmet igényelt. Gnomonokkal, napórákkal, egyéb
műszerekkel az ókori (egyiptomi, görög, római) és a
középkori (keresztény, muzulmán) kultúrák állandóan
ellenőrizhették, hogy jó-e a naptáruk. A csillagászati
évszakkezdő időpontok (főleg a napéjegyenlőségek)
jó helyen vannak-e még? Például, ha a tavaszi
napéjegyenlőség ideje nagyon eltolódott a március
21-dike közeléből: korrigáltak, szökőnapokat iktattak
be, más szökőszabályt alkalmaztak, radikális
naptárreformot rendeltek el, napokat ugrottak át.
A könyv nagyobb része: a naptár története, azaz az
emberiség szakadatlan figyelme, hogy a tavaszi
napéjegyenlőséget nagyjából egy bizonyos nap
közelében tartsa. Így az évszakok ne tolódhassanak
el, a naptárunk megfeleljen a Nap égi útjának.
Őseink ezt jól végezték el. A könyv sem tudott hibát
találni munkájukban.
A másik nagy téma: a teljes napfogyatkozások
kérdésköre. Ezeket egy egész birodalom vagy
kontinens lakossága láthatta, és látványos,
feljegyzésre érdemes jelenségek voltak. Ráadásul
ezek csak újholdkor lehettek, a holdjárás ciklusa
szerint következhettek, így kiváló időazonosítók.
Hiszen éppen a csillagászat segített a történelmi
események időpontjának kalibrálásában: a teljes
napfogyatkozások utólagos kiszámításával.
Ha mármost, valakinek kétségei lennének, és egy
teljes napfogyatkozást 200 évvel odébb is megtalál:
az lehet érdekes véletlen. Ha két ilyen
napfogyatkozást talál: az már roppant különös.
Mondjuk, ha már hármat talál ugyanúgy eltolódva:
az már igazán bizonyíték, és borul minden!
Hunnivári 24 darab teljes napfogyatkozás leírást
vizsgál meg (a legbizonytalanabbnak tűnő 118 és
968 közti időszakból) és mindnek megkeresi a 200
évvel későbbi változatát. És minden teljes
napfogyatkozásnak meg is találja a nagyjából 200
évvel eltolt mutációját! Néha még jobbakat is talál,
mint az eddigiek!
Csakhogy: nem pontosan mindig X év, Y hónap,
Z nappal későbbieket talál --- hanem egyszer kicsit
korábbit (188-199 évvel), másszor kicsit későbbit
(201-216 évvel). Mindnek mást. Ez így nem
sportszerű: ez annyit ér, mintha egyet sem talált
volna! Így itt sem tud szerzőnk a kronológia
pontossága ellen szóló bizonyítékot találni. Nem
szomorkodunk nagyon, és legalább sok szép régi
napfogyatkozás leírással lettünk gazdagabbak a
könyv által.
A csillagászat és a történelem iránt érdeklőnek:
ajánlható a könyv olvasása! Idejét kellemesen tölti,
baja nem lesz általa. A könyv hatására talán
belemerül a kronológia és a régi égi jelenségek
ügyeibe, és egyszer majd csak talál fogást
naptárunk történetében.
Ez a könyv itt: jó erősen megdögönyözte szegény
naptárunkat, de kétvállra fektetni nem tudta!
(KSZ)
Keszthelyi Sándor (Köszö)