Dátum: 2003. március 28., 13:00
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: Mi ez a 0,8 fok napkeltekor?
Ennek, a napkeltéknél figyelembe vett 0,8 foknak
néztem utána.
Marik Miklós: Csillagászat, Bp. 1989. Akadémiai
Kiadó 65-74. oldalán részletezi az égitestek kelését,
nyugvását, úgy a csillagszerűnek, mint a kiterjedtnek
látszó égitestek (Hold és Nap) esetén.
Nap esetén:
1./ A horizontális napi parallaxis szögét (a delelő
Naphoz közelebb vagyunk, mint a kelő Naphoz)
a 8,79 ívmásodpercet (0,15 ívperc) elhanyagolhatjuk.
2./ Akkor van napkelte, amikor a napkorong
látszólag alulról érinti az elméleti horizontot.
A Nap látszó szögátmérője (d) miatt már akkor is
meglátjuk a Napot, amikor d/2-vel van a horizont
alatt. A félátmérő kicsit változik az év során 16,27
és 15,73 ívperc között. Átlagosan 16 ívperc.
3./ A légkör refrakciója (megemeli az égitest képét,
és már akkor is megláthatjuk, amikor még a horizont
alatt van) ilyen alacsony égi helyzetnél elég
bizonytalan, meg egyébként is függ a légkör
hőmérsékletétől, a légnyomástól, a légköri rétegek
pillanatnyi elhelyezkedésétől. Például: 0 foknál 37,
+15 foknál 35 ívperc. A könyv: 34 ívpercre írja.
És így m = -34 -16 ívperc = -50 ívperc azaz -0,833 fok,
kerekítve -0,8 fok. Ennyivel előbb látjuk meg a Napot,
ezt veszi az elméleti számítás figyelembe.
Elnézést, hogy így körüljártam a kérdést, de jobb ha
az elméleti alapjaink és az előrejelzéseink tiszták.
(Holdnál ugyanez, de ott jelentős a horizontális napi
parallaxis. Csillagoknál ilyen nincs, meg persze nincs
látszó szögátmérőjük szegényeknek, ott csak a
refrakció marad.)
Jó napkelte és napnyugta észlelést kívánok!
Már csak egy kérdésem lenne: nincs-e összefoglaló
nevük a napkeltéknek és a napnyugtáknak?
Mint ahogy kitalálták a nyelvészek ezt a szót:
nyílászárók, amely ugye az ablakok és ajtók
összefoglaló neve. :-)
Keszthelyi Sándor (Köszö)