Dátum: 2003. május 11., 22:53
Feladó: Piriti János --
Tárgy: Evfordulok - majus 12.
152 éve, 1851. május 12-én született GRUBER Lajos magyar csillagász
(+1888). a Bp-i egyetem magántanára, az Országos Meteorológiai és
Földmágnességi Intézet megbízott igazgatója. Tanulmányait a bécsi
Tudomány Egyetemen végezte (1870 - 74), u.o. a Fokmérési Hivatal
gyakornoka, majd a bambergi, lipcsei, és hamburgi csillagvizsgálókban
tanult. 1876.-ban a Bp-i Meteorológiai Intézet munkatársa, 1887.-ben
megbízott igazgatója. Részt vett Magyarország földmágneses felmérésében,
sok helység földrajzi koordinátáit határozta meg. Jelentős eredménye a
novemberi erős "hullócsillag" raj (Leonidák) pályájának megállapítása és
azonosítása. Megkezdte Budapesten a gravitációs gyorsulás pontos mérését
(az MTA és Természettudományos Társulat támogatásával). Számos cikket
írt (meteorológiai témakörből is) a TTK-ban.
(Magyarországi csillagászok életrajzi lexikona)
-----
Május 12-én 60 esztendős Antoine LABEYRIE francia asztrofizikus,
1970-ben feltalálta a folt-interferometria módszerét, nemrég egy 150
darab 3 méteres űrtávcsőből álló "hiper-teleszkóp" ötletét vetette fel,
ezzel akár 10 fényév távolságban lévő bolygók felszíni alakzatait is
észlelni lehetne...
http://www.space.com/scienceastronomy/astronomy/exoearthimager.html
-----
270 éve, 1733. május 12-én született SAJNOVICS János magyar csillagász
és nyelvész (+1785).A Budai Kir. Egyetem csillagvizsgálójának
adjunktusa, a koppenhágai és trondhejmi Tudós Társaságok tagja.
Nagyszombatban, majd Hell Miksa mellett Bécsben tanult, 1767-ben a
nagyszombati egyetemi obszervatórium asszisztense. Hell Miksa
javaslatára részt vett a Vénusz átvonulásának megfigyelésére
Vardő-szigetére küldött expedícióban (1768 - 70, a megfigyelések egy
része tőle származik). Hell biztatására - és kezdetben vele együtt -
Várdőn kezdte tanulmányozni a magyar és a lapp nyelvek hasonlóságát,
ezzel a munkájával nem csak a finn - ugor nyelvkutatás megalapozója,
hanem az összehasonlító nyelvtudomány úttörője is. 1773-ban a budai
Egyetemi Gimnázium matematika tanára, és az ott tervezett jezsuita
obszervatórium leendő igazgatója; a csillagvizsgáló azonban a rend
feloszlatása miatt nem épült fel. Ezután rövid ideig a Budavári Palota
csillagásztornyának munkatársa is.
(Magyarországi csillagászok életrajzi lexikona)
-----
93 éve, 1910. május 12-én hunyt el Sir William HUGGINS angol csillagász
és fizikus (sz. 1824). 1856-ban saját obszervatóriumot épített, majd
1859-től Kirchhoff és Bunsen eredményeinek hatására spektroszkópiával
kezdett foglalkozni. A csillagászati színképelemzés egyik úttörőjeként a
Nap, a planetáris ködök és az üstökösök színképét tanulmányozta, és
1863-ban megállapította, hogy azokban a földön található elemekéivel
azonos vonalak találhatók. 1866-ban egy nóva színképében fényes
hidrogénvonalakat figyelt meg. Részletes mérési eredményei alapján a
csillagok radiális sebességét is meg tudta határozni 1867-ben. 1868-ban
sikerült kimutatnia az égitestek mozgása folytán fellépő
Doppler-effektust. 1881-ben Henry Drapertől függetlenül elsőként
fényképezte le egy üstökös színképét. Speciális spektroszkópot épített a
Nap protuberanciáinak tanulmányozásához.
-----