Dátum: 2003. június 3., 13:44
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: Egy tevetorony hajnali megszallasa
A Pécs felett magasodó 536 m magas Misinatetőn
áll 1973 óta egy vasbeton TV-torony. Ez 196 m magas
építmény az aljától a tetejéig, igaz a kilátóterasz "csak"
82 m magasban van, de így is 618 m tengerszint feletti
magasságban nézelődhet a lifttel felérkező látogatója.
Néhány részleges napfogyatkozást már végignéztünk
innen, amelyek délután, naplementekor zajlottak. Az
most is eszünkbe jutott, hogy a május 31-i napfogyatkozást
innen kellene nézni. Csakhogy a hajnali-reggeli
időszakban a torony zárva tart, és reménytelennek tűnt
a kinyitására még csak kísérletet is tenni.
Az érdekes égi jelenség előtt két nappal terjedt el a
hír, hogy a Duna Televízió pécsi munkatársai
elintézhetnék a hajnali toronylátogatást. Az egyetem
földrajz tanszékéről Gyenizse Péter és Nagyváradi
László összegyűjtötte a korán-kelni-akarók személyi
adatait és az Antenna Hungária budapesti központjával
jóváhagyatták a névsort. 30-án délután jött a hír:
engedély van, de nincs aki másnap hajnalban
beengedjen bennünket.
Ekkor Áts György és Áts Gellért vette kézbe az ügyet:
addig addig érdeklődtek, telefonálgattak, míg a Misinai
Kilátó Presszót üzemeltető Hegedűs Zsolt jóváhagyta a
bejutást. Azonban korán kelni ő sem kívánt a kedvünkért,
így alkalmazottja: Martinek Zsolt (egy lelkes, áldozatkész,
koránkelő fiatalember) nyitotta ki hajnali 04:15-kor a
liftajtót. Addigra már ellepték a hegytetőt az éjjel és
hajnalban riasztott amatőrcsillagászok, és távcsöveikkel,
binoklikkal, fényképezőgépekel, kamerákkal igyekeztek
fel a körkilátó gallérjára. Jöttek egyetemisták, csillagászok,
tévések. Voltunk 25-30-an fenn 04:40-re.
A panoráma gyönyörű volt: körben Baranya dombjai,
a Mecsek hegyei. Már pirkadt, de Pécs városa még
teljes fényében tündökölt, kivilágítottan, csak 04:55
körül kapcsolták le a közvilágítást. Alattunk a közeli
Állatkert éhes oroszlánja követelte ordítva a reggelijét...
Az ég felhőtlen volt, csak a horizont közelében volt
némi homály, pár foszlány és néhány kondenzcsík.
Várakozás közben a Vénusz bolygót néztük
távcsövekkel. A pirkadat valahogy nem volt az igazi:
4:50-től szinte "leállt" a világosodás! Az idő telt, már
csak percek hiányoztak az elméleti napkeltéig: de a
keleti ég alja meglehetősen sötét maradt. Még azt
sem lehetett biztosan érezni, hol lesz itt a Nap kelése.
Aztán felgyorsultak az események: 05:03:31-kor
kifényesedett vörösen egy felhőcsik pereme alul.
05:05:19-kor ugyanitt - a Zengő csúcsától
jobbra - hirtelen megjelent és kifényesedett egy
"csillag", a fogyó-kelő Nap baloldali csúcsának
első sugara! Távcsőbe pillantva: máris egy
háromszög alakú napdarabka látszott, egyre
növekedve. 05:06:16-kor egy másik csillag fénylett
fel: a jobb oldali csücsök első darabjaként. Ekkor
volt a legszebb a kelő Nap:ahogyan fogyottan,
kettészakítottan egyre inkább emelkedik ki a szmogos,
felhődarabkákkal tarkított maszatból. Vörösből
egyre narancsosabb majd narancssárgább lett,
mígnem 05:07.58-ra teljesen kikerekedett az alsó
pereme is.
A vizuálisok gyönyörködtek, a fotósok csattogtatták
gépeiket, a tévések kameráztak, kevés szem maradt
szárazon, kevés ember tudta némán nézni a
jelenséget, a többség hangos véleménynyilvánítással
üdvözölte a ritka szépségű napkeltét!
05:12-ig puszta szemmel is, szűrő nélkül is
belenézhettünk a Napba, még távcsövekkel is, aztán
felraktuk a szűrőket és eleinte gyenge, majd idővel
erősödő napképet nézhettünk: a légköri háborgást
szenvedő Nap peremét, a holdperem feketéjét,
nagyobb nagyításokkal a Hold profiljának
egyenetlenségeit. 05:18-kor, a maximális fáziskor
megjelent egy napfoltcsoport a jobb szarvnál: egy
több umbrájú, bonyolult csoport....és így tovább. Még
sokáig néztük a fogyatkozást, de ez az első negyedóra
volt a legérdekesebb, legszebb.
Keszthelyi Sándor (Köszö)