Dátum: 2003. július 7., 22:52
Feladó: Piriti János --
Tárgy: Evfordulok - julius 8.
527 éve, 1476. július 8-án hunyt el Johannes Müller, akit reneszánsz
szokás szerint felvett szülővárosára utaló nevén REGIOMONTANUS-ként
ismerünk (sz. 1436). 11 éves korában a lipcsei egyetemen tanult,
1452-től a bécsi egyetemen Peuerbach tanítványa volt. Feltalálta a
gyűrű-napórát és kidolgozta a trigonometriai számítások elméletét.
1465-ben Vitéz János esztergomi érsek meghívta a pozsonyi egyetem
matematikaprofesszorául. 1467 és 1471 között főleg Budán és Esztergomban
tevékenykedett. Nürnbergben csillagvizsgálót és könyvnyomdát alapított,
megfigyelte az 1471. évi nagy üstököst, és sok mérést végzett a Nap
helyzetének megállapítására. 1451-ben Peuerbachhal felfedezték a
mágneses deklinációt. Magyarországi működése alatt több csillagászati és
matematikai táblázatot készített (Kolumbusz is ezeket használta).
1475-ben IV. Sixtus pápa Rómába hívta a naptárreform kidolgozására, de
halála megakadályozta a munka elkezdését.
Magyarországi csillagászok életrajzi lexikona:
http://kiskun.mcse.hu/cikkek/lexikon/csill_lex_p-t.html#regiomontanus
-----
308 éve, 1695. július 8-án hunyt el Christiaan HUYGENS holland fizikus-
matematikus-csillagász (sz. 1629). 1649-ben végzett a bredai egyetemen,
ahol részt vett a descartes-i filozófiáról folyó éles vitákban. 1655-ben
távcsövével megfigyelte a Szaturnusz gyűrűit, felfedezte annak egyik
holdját, a Titánt, valamint az Orion-ködben lévő csillagokat. A távcső
tökéletesítése során új típusú, asztigmatizmusra korrigált okulárt
szerkeszett, és először alkalmazott diafragmát. 1656-ban ingaórát
szerkesztett, zsebórában ő alkalmazott elsőként billegős rugót. 1657-ben
megjelent művében a valószínűségszámítás alapjait rakta le. Említésre
méltóak mechanikai, optikai, molekuláris fizikai vizsgálatai. A
fénytanban kimondott törvénye (Huygens-elv) maradandó értékűnek
bizonyult. 1665-ben Colbert a Francia Akadémia elnöki székébe hívta meg.
1668-ban dolgozta ki a fény hullámelméletét, ennek alapján sikerrel
magyarázta meg a fény visszaverődésének, törésének és kettős törésének
törvényeit. 1669-ben felfedezte a rugalmas ütközés törvényét,
megfogalmazta az "eleven erő" megmaradási törvényét. 1673-ban
meghatározta a centripetális erő törvényét és a fizikai inga
lengésidejét, 1678-ban felfedezte a polarizációt. 1689-ben Londonban
találkozott Newtonnal, és a Royal Society előtt előadást tartott saját
gravitációs elméletéről. Nyilvános vitába nem bocsátkozott a newtoni
gravitációs elmélettel kapcsolatban, de főként Leibniznek írt leveleiből
kitűnik, hogy alapvetően nem fogadta el az olyan tömegvonzási elméletet,
amelynek nem volt mechanikai magyarázata.
-----
69 éve, 1934. július 8-án hunyt el Édouard Benjamin BAILLAUD francia
csillagász (sz. 1848). A toulouse-i majd a párizsi obszervatórium
igazgatója volt. Legjelentősebb munkái az égimechanika tárgykörébe
tartoztak, elsősorban a Szaturnusz holdjainak vizsgálatában ért el
eredményeket. Részt vett a nemzetközi "Carte du Ciel"
égbolt-térképezésben, ezen kívül kezdeményezte, hogy az
obszervatóriumból időjeleket közvetítsenek az Eiffel-tornyon keresztül.
A Nemzetközi Csillagászati Unió első elnöke volt.
-----
55 éve, 1848. július 8-án hunyt el Bruno H. BÜRGEL német csillagász (sz.
1874). Az 1887. aug. 19-én látott napfogyatkozás indította a
csillagászat tanulmányozására. Az első német bemutató csillagvizsgálók
egyikében dolgozott, számos, sok kiadást megért népszerűsítő művet írt,
melyekben közérthetően mutatta be kora legújabb csillagászati felfedezéseit.
Németország-szerte számos bemutató csillagvizsgáló viseli a nevét.
-----