Dátum: 2003. július 16., 22:49
Feladó: Piriti János --
Tárgy: Evfordulok - julius 17.
251 éve, 1752. július 17-én született Barnabus ORIANI itáliai csillagász
(+ 1832). Az 1779. évi üstökös megfigyelése során másoktól függetlenül
felfedezte az M49, m60 és M61 "ködös csillagokat", Legnagyobb eredménye
az Uránusz pályájának számítása volt. Az elliptikus pályaadataokat
1783-ban publikálta, később a Jupiter és Szaturnusz általi
perturbációkat is vizsgálta. Geodéziával is foglalkozott, 1802-ben az új
Köztársaság geográfusaként a Róma és Rimini közti fokmérés vezetője volt.
http://web.mala.bc.ca/black/amrc/images/oriani.gif
-----
109 éve, 1894. július 17-én született Georges LEMAITRE belga fizikus és
csillagász (+ 1966). Építőmérnöknek tanult, a világháborúban a belga
hadsereg tüzértisztjeként szolgált. A háború után papnövendék lett,
1923-ban szentelték pappá. 1923-24-ben a cambridge-i egyetem napfizikai
laboratóriumában, 1925 és 1927 között a Massachusetts Institue of
Technologyn tanult, itt ismerkedett meg Edwin Hubble és Harlow Shapley
csillagászokkal. 1927-ben a leuveni egyetem asztrofizika-professzora
lett. 1925-ben olyan világmodellt dolgozott, ki, amelyben szinguláris
állapotból történő robbanással magyarázza az Univerzum megfigyelhető
tartományának tulajdonságait az általános relativitáselmélet alapján. Az
elmélet hasonló Fridman 1922-es elképzeléseihez, részletesebb
vizsgálatát 1946-ban Gamow végezte el. Foglalkozott a kozmikus
sugárzással és a háromtest-problémával is.
-----
99 éve, 1904. július 17-én hunyt el Isaac ROBERTS brit csillagász (sz.
1829). 20 hüvelykes reflektorával az asztrofotográfia egyik úttörője
volt. 1886-ban az Orion-ködről készített 90 perces felvételt, 1887-es
Androméda-köd felvételén a galaxis spirálszerkezete is felismerhető.
http://www.labbey.com/Famous/Gallery.html
-----
91 éve, 1912. július 17-én hunyt el Jules Henri POINCARÉ francia
matematikus, fizikus (sz. 1854). 1881-től haláláig a Sorbonne
matematikai fizika tanára volt. Jelentős matematikai tevékenysége
mellett a fizika sok ágában is eredményeket ért el, pl. a
háromtest-probléma, a fény és az elektromágneses hullámok témájában.
1892 és 1899 között jelent meg az égimechanika új módszereiről szóló
háromkötetes műve. Munkássága szolgált a relativitáselmélet egyik
alapjául is.
-----
153 éve, 1850. július 17-én készült a Harvard Obszervatóriumban az első
felvétel egy csillagról: a Vega dagerrotípiája.
-----
|