Dátum: 2003. augusztus 26., 11:40
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: Hall, Szabo, Schne,...es a tobbiek
Láthatóak a Mars holdjai!
Eddig csak a Mars holdjainak felfedezése volt a
csillagászattörténetben ismeretes: az 1877-es nagy
Mars-oppozíció alkalmával, az 56,4 millió km-re lévő
bolygó mellett Asaph P. Hall (1829-1907) amerikai
csillagász augusztus 9-től tartó próbálkozása után:
augusztus 12-én az egyik, majd augusztus 16-án a
másik (utólag Deimos illetve Phobos névvel ellátott)
kis holdat fedezett fel. A holdak megpillantása a
fényes Mars látómezőből történő kivitele segítségével
történt. A használt műszer a washingtoni USNO
(United States Naval Observatory) 26 inches, azaz
66 cm-es lencseátmérőjű óriástávcsöve volt.
"A magyar csillagászat történetének jelentős eseménye
a Mars egyik holdjának hazai észlelése, illetve ennek a
levelezőlistánkban történő bejelentése: Szabó M. Gyula
2003. július 27-én sikeresen rögzítette CCD-vel a Deimost!
http://titan.physx.u-szeged.hu/~szgy/deimos.jpg
A Mars holdjait ugyanis még sosem látta vagy fényképezte
magyar ember."
Még egy hónapja sincs, hogy a fentieket írtam nagy
lelkesen. Azt azonban álmomban nem gondoltam volna,
hogy a Mars holdjai vizuálisan, azaz szemmel,
amatőrtávcsöveinkkel is megpillanthatóak lesznek.
Szerencsére: tévedtem!
Kocsis Antal beszámolója szerint (Csilla 3706)
2003. augusztus 19/20-án éjjel a Bakonyból egy
342 mm-es Newton távcsővel 543 x nagyítással - a fénylő
Marsot kitakarva - 23:41 UT-kor először Schné Attila,
majd utána sorban Novák András, Kocsis Antal,
Németh Csaba, Szöllőskei Gábor is meglátta a
Deimost. 23:45 UT-től a Phobost is meglátták.
A két holdat később, 00:23-tól 362 x nagyítással is
láthatták.
Szöllősi Attila leírása (Csilla 3708) 2003. augusztus
20/21-én éjjelről szól, amikor Kecskemétről,
22:15 UT-tól sikeresen észlelte a Phobost biztosan,
és a Deimost talán. Ő egy 235 mm-es
Schmidt-Cassegrain távcsövet használt és a fénylő
Marsot kipenderítette a látómezőből,
így 242 x nagyítással láthatta a holdakat.
Szarka Levente számolt be (Csilla 3712), hogy
ugyanezzel a 235/2350 mm-es műszerrel
2003. augusztus 23/24-én éjjel ketten (Szöllösi
Attilával együtt) könnyen megfigyelték a 70
ívmásodperces kitérésben lévő Deimost,
igaz a 22"-re lévő Phobost nem.
Éder Iván észlelése (lásd Csilla 3715) már a
negyedik éjjelen, azaz 2003. augusztus 25/26-án
történt, amikor ő is látta a Deimost.
Megfigyelése azért fontos, mert jóval kisebb
átmérőjű műszerben: egy 130 mm-es lencsés
távcsővel történt, 325 x nagyítással. Itt is, az
okulárba épített kitakaró szál segítette a látványt
és az, hogy a Deimos 57 ívmásodperces távolságra
volt a Mars peremétől.
Az eddigi első magyarországi marshold-észlelőnek
gratulálva, minden nagyobb (vagy közepes) távcsővel a
Marsra nézőt arra biztathatunk: próbálkozzon meg
a Mars holdjainak szemrevételezésével!
Keszthelyi Sándor (Köszö)
