Dátum: 2003. szeptember 10., 23:32
Feladó: Posztobányi Kálmán --
Tárgy: Sziasztok!
Sziasztok!
Az ember igazgat.
Az ember iskolát igazgat.
Az ember szentszéki tanácsos, s egyben
a győri kir. kath. tanítóképző intézeti igazgatója.
Emberünk neve: Jakab Ferenc.
1924-ben vagyunk.
Tass Antal létrehozza a Stella csillagászati egyesületet.
Jakab tanácsos könyvet ír. Egy lánynak írja.
A lányt nevezzük Klemm Lincsinek. Budapesten él.
"Ha csendes, tiszta estéken és éjjeleken sötétre válik felet-
tünk az égboltozat, s a csillagok ezrei jelennek meg rajta sugaraik-
kal, vagy a Hold jár végig közöttük aranyszínű korongjával,
szi-
vünknek emelkedett érzésben: gyönyörben és csodálatban van
része."
Rója a tollszár a sorokat egymás után.
"... E szerény lapok csakis egyetlen lélek számára ké-
szülnek, de aki egészen kedves, s akinek szíve megérteni és él-
vezni tudja a szépet, ha mindjárt az éjszaka néma birodalmá-
ban jelentkezik is. Nekem elég, ha kezénél fogva egyedül őt
vezethetem végig a csillagok hazáján, és ha Isten remek alkotá-
sai neki szereznek gyönyörüséget, szépséget, csodálatot, s
talán
... enyhülést is."
Jakab Ferenc nőtlen. Lincsi is szingli. Soha nem megy férjhez.
"... A Földre is két erő hat. Az egyik, a centrifugális erő a
Napba,
mint központba huzza. A másik, a centrifugális erő, melyet a Föld
akkor kapott, amidőn egykor, létének kezdetén, lökés, lendít
és
által elkezdett mozogni."
Hmm. No! Ejnye, Tanácsos úr!! Kinél tanult Ön fizikát?
Nem tudni, hogy vajon Lincsi, aki polgárit végzett,
fennakadt-e ezen a részleten.
"Ma:dler János Henrik német csillagász, a dorpati (Oroszország)
csillagda
igazgatója (+1827) számításai szerint a Plejádokban (Fiastyuk) l
é-
vő szép Alkione csillag körül kering, mely tőle 752 fényévi
tá-
volságban van, s elképzelhetetlen hosszu pályáját 22 millió év
alatt futná be."
A könyv a negyedéig elért. Már ősz van. Ideje nekifogni a III.
fejezetnek, mely az"Éj királynőjéről" szól:
"... a Holdat a csend birodalmának nevezik, de inkább a halál
birodalmának neve illik rá. Ma:dler valóban holttetemnek
mondja. Rá is illik ez az elnevezés, mert először is nincs levegőj
e.
...Ha nincs levegője, nem lehet vize sem, ezek hiányában nincs
növényi, állati, szóval szerves élet."
Lincsi kölcsönkapja Jakab távcsövét, hogy megismerkedjen
a Hold hegyeivel, krátereivel. Ez csillagászati távcső
(megfordítja a képet).
A következő fejezetben a bolygókat mutatja be Jakab. Lássuk,
mit ír pl. a Marsról, ami "a Föld, kisebb kiadásban":
"A szárazföldek és tengerek létezése bizonyos, a világos
és sötét foltok ennek tanúi. Az évszakok beosztása ősszevág
a
mienkkel, de hőmérsékletre erősen különbözik a mienktől.
Ugyanis a Marson sokkal kevesebb a Naptól kapott megvilágítás,
tehát a fény és a hő, mert mindkettő a távolság négyzetéve
l fogy.
... A Marson az átlagos hő feltétlenül -35 c fokon alul van.
... a sarkokon elhelyezkedő, s az évszakok szerint nagyobbodó,
vagy kisebbedő fehér foltok nem a havazás eredményei, hanem
az oda gyülemlő kevés felhőzet nyomai."
Jakab nézete szerint a Mars csatornái látványa optikai csalódás.
A Mars holdjairól azt írja, hogy ".. csak akkora gömböcskék,
melyeknek tengelyhossza akkora, mint a Keleti pályaudvartól
Kelenföld állomás. ... Gyorsan, serényen futják körül a
Marsot,
a belső 7 óra 30 perc, a külső 30 óra 15 perc alatt, s
mindenesetre
pompásan szolgálhatnak óra gyanánt a marsbelieknek, ha ugyan
léteznek. Ez órán a Phobos a nagy, Deimos a kis mutatót
helyettesítheti."
A fejezetet tovább olvasva Lincsi megtudhatta,
hogy a 278-ik kisbolygó az ő nevét viseli: Paulina,
hogy talán víz jutott egy olvadt bolygó belsejébe, s
a hirtelen keletkező gőz szétvetette a bolygót,
így jöttek létre a kisbolygók.
Jakab távcsövével Lincsi már korábban látta
a Jupitert és négy holdját: Ió, Európa, Ganimedes, Trabant,
valamint a Szaturnuszt és "gyürüjeit". Ezekről is
ír Jakab, majd elmeséli az Uránusz és a Neptunusz
felfedezésének történetét. November közepe van,
mire belefog az állócsillagokról szóló fejezetbe,
melyet már a Lincsitől kapott szép tollszárral ír.
A csillagképek megtanítása nem hagyható ki:
"Azon csillagképeket, melyeket a mi lakóhelyünkről is láthatunk
kényelmesen megismerhetjük az úgynevezett csillagkorong segítsé-
gével. E korong az év minden napjára, sőt az éjszaka bármely
órá-
jára beállítható, s a rajta levő utasítás szerint
felkereshetjük az
azon az éjszakán az égen fenn lévőcsillagképeket. Korongja van
Önnek is, kedves Lincsi, s bizonyára már sok csillagképet meg-
figyelt róla."
A továbbiakban Jakab tudatja Lincsivel, hogy mintegy 3000 csillag
változatja a fényét. A fényváltozás oka vagy az, hogy egy mási
k
csillag kering körülötte - mint az Algol körül -, vagy az, hogy a
csillag foltos - mint a Mira. Ezért lehet az, hogy a Mira színképe
teljesen egyezik a napfoltok színképével. Új csillagokról is
olvashat Lincsi. Amikor a kihűlő, megkérgesedett felszínű
csillagok belerohannak egy ködfoltba, a súrlódás melegétől
izzásba jő az anyag és feltündöklik. Ha a ködfoltból kiér a
csillag,
lehűl és elsötétül. Ez a "magyarázat" érthetővé teszi,
hogy
- egy kivételével - miért a Tejút vidékén, a fátyolszerű
ködfoltoknál
tűnnek fel az új csillagok. És mit lehet tudni az M31-ről?:
"Herschell William az Andromeda ködfoltjának távolságát 2000
Sirius-távolságra becsüli, s mivel a Siriusról 10 év alatt ér le
hoz-
zánk a fény, e ködfolt 20 000 fényévre van tőlünk"
Már nem sokáig, Tanácsos úr. Hubble felfedezése nagy durranás
lesz.
Lincsi választott csillaga a Vega:
"Midőn e szép csillag számára nevet kerestek, csakis költőre
gondol-
hattak, hisz a lantot csak ők használják. Európa abban az időben
Garcilaiso de la Vega hős spanyol költőnek hatása alatt állott ...
Az 1536-ban elhalt költő nevét úgy örökítette meg nemzete,
hogy
e csillagot ő róla nevezte el."
A könyvhöz színes képmelléklet is tartozik, melyet maga
Jakab Ferenc rajzolt:
A Nap és néhány csillag színképe
A Hold felszíne (dél: fent)
A Mars térképe (dél: fent)
Gömbhalmaz a Centaurus csillagképben
A Halley-üstökös az 1910. év május havában.
Decemberben a tanácsos befejezte a könyvet,
mely Lincsi karácsonyi ajándéka lett.
Biztosak lehetünk benne, hogy a lány nagy lelkesedéssel
olvasta végig Jakab Ferenc szép kaligráfiájával telerótt
215 oldalát. Mivel tetszett neki a mű, s a gesztus,
megkérte írónkat, hogy a Föld természetével is ismertesse
meg. Ferenc örömmel megtette: 1925 karácsonyán Lincsi
kézbe vehette a 331 oldalas folytatást, mely szintén
kizárólag neki íródott, s melynek címe: "A Föld".
Üdv: Kálmán