Dátum: 2003. november 30., 6:17
Feladó: Va'las Pe'ter --
Tárgy: Schenzl Guidó
Nos, jó helyre fordultam a kérdésemmel,
köszönöm a segítséget!
Tepi magánban írt, hogy hívjam fel Köszöt, mert
hétvégén nem olvas Csillát. Köszö megadta ifj. Bartha
Lajos számát, aki telefonon mondott egypár
érdekességet, majd javasolta, hogy keressem fel.
Az elképzelt félóra helyett három órát töltöttem nála,
és megdöbbenve tapasztaltam, hogy mindent tud,
amit tudni lehet, fejből idézi a legvadabb adatokat
és pár perces keresgéléssel húz elő a felhalmozott
újság- és könyvkupacokból száz-százharminc éves
cikkeket! Rövid idő alatt megduplázódott a tudásom,
kézbevehettem Schenzl meteorészlelési útmutatóját,
és több más kinccsel együtt kölcsön is kaptam
másolásra. Természetesen bemutatom a tévéfilmben
is, és igyekszem digitalizálva közkinccsé tenni.
Köszö felhívta a figyelmemet, hogy látogatásom napján,
szombaton Bartha Lajosnak épp 70. születésnapja van.
Így utólagos engedelmetekkel a Csilla lista nevében
köszöntöttem egy üveg borral.
Választ kaptam a kérdéseimre is, ezek pedig az alábbiak.
(Ezzel a lista segítségével megmenekültem attól,
hogy a passzázsműszerről hülyeségeket mondjak.)
1. A passzázstávcsővel egyáltalán nem a Napot
észlelték, hanem csillagokat. A Nap észlelése sokszoros
nehézségbe ütközik (korong peremének meghatározása,
analemmagörbe, műszer melegedése). Nem egy, hanem
két órájuk volt: egy csillagidő- és egy középidő-óra.
Ezeket állították a megfigyelt csillag deleléséhez. A
műszerhez egy távoli (Várhegyen v. Gellérthegyen levő
házfalon) felállított rézcsap, az ún. mira is tartozott, amelyet
a szálkeresztbe állítva kalibrálták a távcsövet, hogy pontos
an
a meridiánra álljon.
Schenzl nagyon kedvelte az ilyen ketyeréket, a magántulajdonában
is volt egy, és amikor a meteorológia igazgatója lett, akkor ott
kezdetben a sajátjával észlelt, a másik az iskolában maradt és
ma is megvan, nagy örömünkre.
2. A szintező libella a távcső tartozéka volt, és felül helyez
kedett
el, de már nincs meg.
3. Kivetítés nélküli napészlelést egyébként már Scheiner
is végzett,
nem szűrőfóliával, hanem színes üvegből készült lencsé
vel. Tehát
a közvetlen napészlelés a távcsöves megfigyelések kezdetéig
megy vissza.
Van a szertárunkban egy régi távcső is, amit én későbbi
barkácsmunkának gondoltam, mert nincs rajta semmi felirat.
Bartha Lajos ezt a csövet is ismeri, és XVIII. sz vége -
XIX. sz. első felére datálja. Amikor ő látta, akkor még volt
egy okulárkihuzata (maga az okulár akkor sem), most már
csak egy csavarmenet van az okulár helyén. Okulár
nélkül nem tudom, hogy mennyire jó a műszer.
Végül egy érdekesség: Bartha Lajos bogarat tett a fülembe
azzal, hogy ezekkel a műszerekkel 3 magnitúdóig nappal
is lehet csillagokat látni! Elmondása szerint Kalocsán így
is használták a passzázsműszert, mert rossz volt a
szálkereszt megvilágítása, így az éjszakai észlelés
nehézségbe ütközött. Igyekszem majd kipróbálni, bár
nem egyszerű a műszer tömege miatt. Azért tudni kell,
hogy melyik csillagot és mikor, hol akarja látni az ember.
Teknőc