Dátum: 2003. december 13., 14:06
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: 208. Csillagaszati ko(szo)nyvismertetes
FEHÉR Márta szerk: A teremtés.
Filozófiatörténeti tanulmányok.
Szerzők: Geréby György, Fekete László, Fehér Márta,
Vidrányi Katalin, Tatár György, Székely László.
Budapest, 1996. Áron Kiadó. Alfaprint Kft. nyomda,
216 old. Ára.: 460 Ft. Tények és Érvek sorozat.
Kapható a könyvesboltokban és megrendelhető az
Áron Kiadó (1447. Budapest, Pf. 487.) címén.
A könyv hat tanulmányából négy kifejezetten
csillagászati: a kozmológia szemszögéből tekint a
történet legelejére. "Semmiből nem lehet valami!" -
mondják az okosok, és persze igazuk is lehetne.
Csak éppen: itt csücsülünk benn egy világegyetemben,
és riadtan tekingetünk kifelé belőle. Nehezen hihető hogy:
világegyetem nincs és nem is lehet. Hiszen ki csinálhatta
volna meg? Magától meg csak nem jöhetett létre?
Kb. itt tartottak az ókori görögök, és cirka itt tartunk ma is.
Ezt a párezer éves csillagászati filozofálgatást íveli át a
könyv szépen sorban.
Geréby György (A "semmiből teremtés" a skolasztikában)
kezdi: a legrégibb világ-keletkezési leírásoktól jut el - az ókori
világképeken át - az érett középkor gondolkodóiig. Ágoston,
Avicenna, Averroes, Maimonides, (Aquinói) Tamás, Boethius,
Scotus, Buridan és még sokan mások jönnek itt elő azzal,
hogy is keletkezett a világ? Elméleteik (ha vitáznak is)
egymásra épülnek, kialakítják a kozmológia alapvető
szóhasználatát. Mesterien alkalmazzák a logikát, melyet
nyilvános vitákban forgatnak fegyverként.
Fekete László (Világ, teremtés és idő a 17. századi
természetfilozófiában) folytatja: ismerősebb szereplőkkel.
Bruno, Galilei, Descartes, Leibniz, Newton. Ők sok
mindenben kételkednek, de pár dologban biztosak.
A világ térben végtelen. Viszont egy bizonyos időpont óta
létező. Dublin érseke ki is számítja ezt: a teremtés Krisztus
születése előtt 4004. október 23-án, reggel 9 órakor történt!
Fehér Márta (A creatio-problematika Leibniznél) szövi
tovább: mert ő (mármint Leibniz) törte legtöbbet a fejét
a fentebb elővezetett problémán: Miért létezik egyáltalán
a világ, ha nem-léte sokkal értelmesebb lenne? Itt még
Immanuel Kant, Bertrand Russel, Stephen Hawking is a
porondra lép.
Székely László (A világ keletkezésének esznéje az
archaikus kultúrákban és a modern tudományban)
merészen köti össze (a legősibb mítoszokat a napjaink
tömegkultúrájává silányodott Nagy Bumm-os mítoszokig)
ezen nagy történet ívét. Ez a kötet csúcspontja!
Filozófus szemszögből: csillagászati szakszerűséggel
igazít el a mai kozmológiai tévedések, leegyszerűsítések,
félreértések között. Megértően szól mai embertársainkról:
"Az ember olyan élőlény, akinek kozmológiája van, aki
kozmológiailag orientált." Erre a mindent tudni akaró
igényre aztán üzletágak épülnek, és a ma tudósai pedig
naponta eladják ezt a Világegyetemet a Média ezerfejű
szörnyének.
Keszthelyi Sándor (Köszö)