Dátum: 2004. február 3., 14:03
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: 213. Csillagaszati ko(szo)nyvismertetes
DIACU, Florin - HOLMES, Philip: Égi találkozások.
A káosz és a stabilitás eredete.
Fordította (Celestial encounters. The origins of chaos and
stability 1996-os eredetiből) Császár Villő. Lektor: Gálfi László.
[Budapest] 2003. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft. 270
old. Ára: 2490 Ft. TALENTUM TUDOMÁNYOS KÖNYVTÁR
sorozat.
Kapható a könyvesboltokban.
Aki annak a téveszmének a rabja, hogy az égimechanika a
legszárazabb része a csillagászatnak, az most gyökeresen
megváltoztathatja véleményét. Mert ez a könyv érdekes,
lendületes, olvasmányos, vidám történetekkel teli mű: pedig az
égimechanikáról, annak is a kemény matematikával átszőtt és
a szimbólikus dinamikával megspékelt és végül a mindenbe
belezavaró káosszal még megízesített egyvelege…
Persze a trükk az, hogy az égimechanikát a csillagászat
történetébe helyezi. Ahogy a kevésből egyre többet sejtettek
meg és bizonyítottak be a csillagászaink. Ha nem volt meg a
kellő számítási módszer: hát kitalálták hozzá matematikai
aparátust, geometriát, sóvárogra az égitestek rendjére, stabil
pályáikra. Legalább az égen legyen rend! - óhajtották.
Newton, Kepler, Euler, D'Alambert, Laplace, Lagrange, Gauss,
a Bólyaiak, Poincaré. Az égimechanika klasszikusai ők, évekig
számolgattak a legvadabb problémák után kutatva. Műveiknek
hosszú címeit se nagyon értjük már meg ma. A könyvben
legalább azt megtudjuk: nagyjából ki, mivel foglalatoskodott,
mire adott választ? Milyen célt tűzött ki, aztán milyen
eredményre jutott?
A közbenső kínlódást úgysem értenénk: hát azt a szerzők
megtöltik a hőseink magánéletével, pletykáival, jópofa
mondásaival. Melyik égimechanikus volt törvénytelen gyerek,
melyik ki másnak nejét kedvelte, melyik volt vendégszerető,
vagy karrierista, ki lőtte főbe magát, melyik vett 40 évvel
fiatalabb feleséget magának? … Koruknak, nekik biztos fontos
volt mindez. Nekünk már csak a képletük, a törvényük,
főművük (címe) maradt, meg ez a kis negédeskedés.
És bár több évszázad alatt sem sikerült az n-test problémát 2-
nél nagyobb n-re teljesen megoldani, azért nem szakadt le az
ég (a Naprendszer stabil maradt). Sőt sokat fejlődött a
csillagászat, a matematika, és a mindennapi élet. Ez utóbbi a
meglepő, hogy mennyire sok egyéb elméleti és gyakorlati
hasznot hajtottak a kémiának, az orvostudománynak, a
közlekedésmérnököknek, a fizikának, a számítástechnikának, a
meteorológiának.
Éljenek az égimechanikusok!
Keszthelyi Sándor (Köszö)